Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Rokay Zoltán: Peter Sloterdijk: Du musst dein leben ändern (Meg kell változtatnod az életedet)
KÖNYVSZEMLE hirdeti a katolikus vallást, mert igaznak ismerte meg. S olvasóitól, hallgatóitól sem követel semmit oly nyomatékosan, semmire nem »kéri, sőt kényszeríti« őket oly türelmetlenül, mint arra: fontolják meg a szembenálló érveket s válasszák közülük az igazságot. Pázmány Krisztus bajnoka; és Pázmány az igazság bajnoka: mert Krisztusban megtalálta az igazságot.” (Pázmány ébresztése, Szent István Társulat, Budapest 1946, 5.) Kránitz Mihály PETER SLOTERDIJK: Du mußt dein leben ändern. (Meg kell változtatnod az életedet.) Suhrkamp (Frankfurt) 2009. 723. oldal. A szerző a karlsruhei Design-főiskola (Hochschule für Gestaltung) esztétika tanára és jelenlegi rektora. Sziporkázó (esetenként erőltetettnek tűnő) stílusban írt könyveivel igyekszik felkelteni és ébrentartani az olvasóközönség (és könyvvásárlók) érdeklődését — sikeresen, hiszen publikációi teológiai körökben is visszhangra találnak. Sloterdijk a magyar olvasóközönség számára sem ismeretlen (v.ö. A varázsfa. Balassi kiadó, Budapest, 1995), minálunk is jelent már meg recenzió Zorn und Zeit (Harag és idő) című művéről (Folia Theologica, 2007, 367-369). Most megtárgyalásra kerülő könyvének alcíme: „Az anthropotechnikáról”, összefoglalja mondanivalóját és annak szándékát. A viszonylag terjedelmes kötet olvasása után, felmerül a kérdés: érdemes-e azzal folyóiratunkban recenzió szintjén foglalkozni? — A vállalkozást igazolja Sloterdijk bevezető gondolata: „Egy kísértet járkál föl- s alá a nyugati világban: a vallás kísértete. Székében hosszában biztosítanak bennünket a felől, hogy a vallás, hosszabb távoliét után visszatért a modern világ emberei közé: jó volna újbóli jelenlétével komolyan számolni.” (9) — Ettől eltérő vélemények is hakattatják magukat, (vö. Detlef Pollack, Rückehr des Religiösen? Tübingen, Mohr-Siebeck, 2009. — Ez valójában egyház-szociológiai tanulmány, amely elsősorban az egykori NDK területén lévő Evangélikus Egyház tagságának kérdését igyekszik kiértékelni). Sloterdijk az egész emberi- társadalmi valóságot „gyakorlat”, edzésként akaija bemutatni, amely által az ember esetlegességének megtapasztalása következtében felül akarja magát múlni, túl akar tenni önmagán. - A kontingencia tapasztalata valóban összefüggésbe hozható a vallással („religió”), ám Sloterdijk a kontingencia- tapasztalatot mint olyant mutatja be, amely az embert az edzés, gyakorlat különböző technikáinak eltanulá- sára indítja. — Ez a tény maga is „vallási” jellegű, sőt, amit hagyományosan „religió” -nak neveznek, nem más mint egy ilyen gyakorlat. — Az egyes ember, aki arra kapott meghívást, hogy akrobata, illetve virtuóz legyen, semmi esetre sem áll egyedül: a vallási közösségek — minden különbségtétel nélkül — segítségre sietnek, többé kevésbé megszervezett formában. Mi több, amint Sloterdijk Wittgensteinre hivatkozva mondja: „A kultúra szerzetesrendi szabály” („Kultur ist ein Ordensregel” 208). Az egész akrobatika annak posztulátumából következik, „aminél nagyobbat (következésképen: jobbat és szebbet) nem lehet elgondolni.” Vagyis: „az antropotechnika minden magasabbrendű kultúra alapvető (bázis) paradoxonjából származik, amely a hiperbolikus, vagy akrobatikus excesszu- sokból ered; ezeket olyanoknak ismeijük meg, mint amelyek alkalmasak az utánzásra és arra, hogy azokat normákká tegyük.” (428) Sloterdijk nem tagadja, hogy a „metafizika utáni” korszak embere is tudatában van annak, hogy a „borzalom közepette” (im UnTEOLÖGIA 2012/1-2 129
