Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Krakomperger Zoltán: Puskás Attila (szerk.): Élő kövekből épülő Egyház. Az Egyház természete és küldetése - ekkléziológiai reflexiók

KÖNYVSZEMLE és a keresztényekben). Az Egyház mibenlétének ilyetén történő megragadása kikerüli az egyháztani naturalizmus és miszticizmus csapdáját. Nyomon követhetjük ennek az ekk- léziológiai alapformulának a bibliai teológiai alapvetését, teológiai magyarázatát és beil­lesztését a II. Vatikáni zsinat egyháztanának egészébe (vö. LG 7, 8 és 48). „Felvetődik azonban az a probléma, hogy ha a sok személyben kifejezésen Krisztust és a kereszténye­ket értjük, ez úgy hangzik, mintha Krisztus csak egy lenne a sok között” (167). Ennek a problémának a feloldása: a Szentlélek analóg jelenléte Krisztusban és a benne hívőkben. A hatodik tanulmányban Lukács László Az egyház: eucharisztikus testvérközösség-Joseph Ratzinger ekkléziológiája címmel (180-214) differenciált képet kaphatunk XVI. Benedek pápa egyháztani reflexióinak geneziséről, amely biográfiai és kontextuális hátterének fi­gyelembevételével együtt válik számunkra követhetővé és érthetővé. Ennek részeként lényegre törően foglalja össze e tanulmány szerzője a XX. sz. első felének egyháztani onen- tációit, mert ebből mint teológiai termőtalajból sarjadt ki a Ratzinger-i ekkléziológia, amelynek első termését jelenti: Isten hierarchikusan rendezett új népe Krisztus testéből (vö. 186—192). Második termését a II. Vatikánumon aratták le. E termésbetakarítást Lu­kács László nyomon követi mind a négy zsinati ülésszakot elemezve. „Ratzinger minden egyes ülésszak után kis könyvecskében foglalta össze a történteket, hozzáadva saját érté­kelését. Bontakozó ekkléziológiája szempontjából nyilván azok a megjegyzései a legfon­tosabbak, amelyeket az Egyházról szóló séma elkészültéhez fűzött” (196). Maga a zsinat és az azon való meghatározó erejű tevékenysége lendületfelvételül szolgált neki arra, hogy az Egyház természetének kimondásánál az Isten új népe formula mellé társítsa a communio elvét. Ennek szisztematikus elmélyítése eredményéül beszélhetünk karakte- risztikumaként az eucharisztikus commumo-ekkléziológiáról. Az Egyház négyes com- munio-kötelékben foganatosítja önnön mivoltát (vö. 204—206), amelyből ugyancsak né­gyes küldetéskövetelmény áll elő (vö. 207). E tanulmány szerzője feleletet ad végül arra a kérdésre, hogy miként érvényesülnek az egyháztan Ratzinger-i elvei azokban a hivatalos megnyilatkozásokban, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak az ő egy­házteológiájához is (208-215). A harmadik rész Ekkléziológiai kérdések az ökumenikus párbeszéd tükrében (220—376) címmel megvonja a zsinati egyháztan mérlegét az ökumenikus párbeszéd nézőpontjából. Ebben a mérlegvonásban elsőként Török Csaba A Hit és Egyházszervezet Bizottság történe­ti előzményei és tevékenysége (220—249) c. nagyszerű összefoglalójával beavatja az olvasót az Egyházak Ökumenikus Tanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottságának keletkezéstörté­netébe és tevékenységébe. Ezt követően egy értékelő elemzést ad ugyanennek a Bizott­ságnak Az Egyház természete és küldetése, Állomás egy közös nyilatkozat felé vezető úton c. munkadokumentumáról. „A szöveg vitatott témákban (több-kevesebb sikerrel) bemutatja a status quo-t, előrelépést azonban nem hoz (ennyiben tényleg pillanatképsze­rű)” (247). A már elért konszenzus és a hiányosságok szorosan állnak egymás mellett.' E rész második tanulmánya Seszták Istvántól származik Egyháztani kérdések a katoli­kus-ortodox párbeszédben (250—263) címmel. „A párbeszéd célja a Római Katolikus és az Ortodox Egyház közötti teljes közösség helyreállítása” (252). Először történeti összefog­lalást nyújt a három évtizedes múltra visszamenő Katolikus-Ortodox Teológiai Vegyes Bizottság létrejöttéről, amelynek kiindulási pontja volt és hangsúlyos eleme maradt a sze­retet dialógusa. A felek által elfogadott konszenzus-dokumentumokban szakítás észlel­hető az ekkléziológiai és szótériológiai exkluzivizmussal és elmozdulás a communio-egy- háztan felé. Végül nem kerülheti el a szerző, hogy foglalkozzon a görög katolikus egyhá­zak létével mint teológiai kérdéskörrel par excellence. TEOLÓGIA 2012/1-2 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom