Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Hámori Antal: Pinckaers, Servais Th.: Katolikus erkölcstan
KÖNYVSZEMLE PINCKAERS, SERVAIS TH.: Katolikus erkölcstan (Erkölcsteológiai Könyvtár 9. Sorozatszerkesztő: Tagányi Zoltán) JEL Könyvkiadó, Budapest 2010. 142 oldal. Servais Th. Pinckaers (1925—2008) nemzetközileg elismert jelentős erkölcsteológus La morale catholique címmel 1991-ben megjelent műve most magyar nyelven is elérhető. A kötet a bevezetést követően nyolc fejezetben lényegre törően szól a katolikus erkölcs- tanról: a bibliai gyökerek bemutatása után a különböző történelmi korok szerinti prob- lémavilágot, majd szisztematikusan a szabadság és boldogság, a Szentlélek és az új törvény, valamint a természettörvény és a szabadság témakörét tárgyalva, könyvvégi szómagyará- zattal ellátva. Az evangéliumi források című I. fejezetben a kezdeti erkölcstani katekézisről, a he- gyi beszédről, a Rómaiaknak írt levél ״paraklézisé”-ről, a többi erkölcsi tanítást tártál- mazó szövegről (lKor, Gál, Ef, Fii, Kol, ITesz, Jak, lPt, ljn) és Szent Pál erkölcsi tani- tásának két pilléréről olvashatunk. A II-V. fejezetek által az egyházatyák (különösen Szent Ágoston) erkölcstana, a nyu- gáti teológia klasszikus korszaka (Szent Tamás: a jóság és az erények erkölcstana), a mo- dern kor erkölcsteológiai kézikönyvei (pl. Liguori Szent Alfonz: Theologia morális) és a II. Vatikáni Zsinat utáni keresztény morális ismertetésére kerül sor, érintve a természet- tudományok és az etika viszonyát, illetőleg az önmagukban rossz cselekedetek és az egyetemes törvények kérdését is. Pinckaers a katolikus erkölcstant a gyökerekhez hűen és a megújulás követeimé- nyeinek megfelelve adja elő: szoros kapcsolatban a Szentírással, a Szent Hagyománnyal, az értelem által megismert természettörvényre is figyelemmel. Az igazi lelkiismeretről írva: ,,mindig igényes, miként az evangélium ösvénye keskeny és meredek — szemben a könnyű és széles úttal. Az igazi lelkiismeret ugyanakkor azoknak, akik engedelmeskednek szavának, olyan békét és örömet biztosít, melyet kívülről semmi nem zavarhat meg...” A Szabadság és boldogság című VI. fejezetben a Szerző kifejti: ״A minőségi válasz- tás szabadságából egy olyan erkölcstani megközelítés következik, amely közvetlenül a tökéletes jó és a boldogság vizsgálatával foglalkozik, mint ami döntő kérdés az egész em- béri élet irányultsága és különösen az erkölcsi minőségek kialakítása ügyében. Felépíté- sében azokra az alapvető erényekre támaszkodik, melyek megerősítik a szabadságot, tö- kéletesítik a cselekedetet, mindeközben pedig nem hanyagolják el az ezekkel szembenálló hibák, vétkek és bűnök vizsgálatát sem. Kiegészül továbbá a törvény nevelő szerepének tanulmányozásával, s olyan művé áll össze, melyben szilárdan egyesül a bölcsesség, a sze- retet, olykor a kényszer is, melyet a rossz elleni harc tesz szükségessé. Eme szabadságfel- fogás teljes összhangban van a keresztény kinyilatkoztatással. Az igazságra és a jóra való természetes hajlam magának Istennek a műve, aki saját bölcsessége és jósága hasonlatos- ságára formálja az embert, s belső mesterként meghívja, hogy növekedjék a teremtő sza- badságban való részesedésben. Az Istennel való kapcsolat velünk született és belsőséges; személyiségünk lényegéhez tartozik, miként a boldogságra és a szeretetre való vágyako- zás is. Ez a kapcsolat egyáltalán nem mérsékli az ember szabadságát, sokkal inkább meg- alapozza azt: az ember minél egyenesebb és őszintébb szívvel nyílik meg Isten művére, annál inkább megtapasztalja azt, hogy kiteljesedik benső szabadsága, miként Szent Pál tanítja. Ennek megfelelően könnyű Isten felszabadító tettéről számot adni, melyet a Szentírás elbeszélése szerint a hívők szívében Isten a Szentlélek által hajtott végre népe érdekében.” ,,Az erkölcsnek és a boldogságnak az öröm közvetítésével történő össze132
