Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka KUMINETZ GÉZA tekintély tiszteletet és önfeláldozást, lemondást dicsőít. A nő szerényebb, háziasabb, ájta- tosabb lesz, a gyermek engedelmesebb, a nevelés szigorúbb. A művészet elhanyagolja az érzéki szép formáit és az eszmeit akaija kifejezni. A gazdasági életben az agrárizmus irányzata erősödik, s hanyatlik a merkantil gondolkodás. A realizmus tetőpontján viszont az egyházban a hívek, a családban a nők és a gyermekek, az államban a jobbágyok vagy proletárok érdekeiért kezdünk el rajongani, általában a szabadságért és önállóságért. A vallás terén népszerűtlen lesz a tekintély és az egyetemesség, népszerűbb az egyéni vizsgálódás. Elvetjük a tekintélyi morált, amely Istenben találja meg az erkölcsi érték forrását. Lelkesedünk előbb a spekulatív bölcseletért, majd a tapasztalati tudományokért és a pozitivizmusért. A büntetőjog terén deterministák leszünk, kedvezünk a vádlott- nak, gyengítjük a beszámíthatóságot, hasznossági, társadalmi és gazdasági okból magya- rázzuk a jogot. Küzdünk a nő emancipációjáért, nyájas, udvarias lesz a férfi, gyengéden bánunk a gyermekkel, szemléltetővé tesszük az oktatást, nem bíijuk látni a síró asszonyt és gyermeket. Gyarapodik a szocialisztikus gondolkodás, a szegény ember védelme, a munkás biztosítása, az általános jótékonyság. Teljed az érzéki szerelem. Főleg az anya- gira veti magát az emberiség, tehát virágzik az ipar és a kereskedelem, tömérdek lesz az iskola, a múzeumok, az írók és mesterek, a paloták, a fény, pompa, kényelem. Bomlik a családi és a vallásos élet, uralkodik az egyéni féktelenség, amelynek örökös szórakozásra, játékra, a sport mindenféle fajára, utazásra, fürdőzésre, nyaralásra, s főleg zenére van szűk- sége, hogy idegeit megnyugtassa. Tömérdek a váló- és másféle per, növekszik a büntet- tesek száma, sok a kiskorú köztük. Ugyanígy gyarapszik az őrültek és öngyilkosok száma is, teljed az idegesség. Gyakoriak a zendülések, lázadások, gyakran szörnyű forradalmak törnek ki, amikor végre újra jelentkezik az idealizmus, hogy menekvést nyújtson. A reá- lizmus az idealizmus uralmát kegyetlennek és keménynek mondja, mégis, ez az uralom a lélek egészségét, nyugalmát és boldogságát jelenti, a realizmus ellenben az elmezavart.” Másik fogalom-pár az immanencia és a transzcendencia, mivel az emberi cselekvés irányulhat a jelenvilági dolgokra, irányulhat a túlvilágra. Mindkettő lehet világ felé for- dúló, vagy épp a világtól elforduló. Az immanencia sem feltétlenül hedonista, míg a transzcendencia sem feltétlenül mentes tőle. A két felfogás összebékítésére történtek ki- sérletek. Ha az immanentizmus olvasztja magába a transzcendenciát, panteizmus a neve, ha a transzcendenciába akarják belevonni az immanenciát, az a barokk. A krisztusi életeszmény hősies követésének beteljesedése az új ember, aki cselekvé- sében gyakorlatias idealista, aki ״eszményi, de elérhető célokért küzd, finom, nemes lé- lek, de a létküzdelemben is megállja helyét. Ez a típus a szellemi értékek felé fordul, mert bizonyos esztétikai-logikai-etikai egyensúlyt képvisel. Finomság és erő egyesülnek benne. Bensőleg világos és mozgékony, kifelé nyugodt, jóságos, szelíd és szigorú. Sok érzéke van a szép iránt. Tudatos, logikus, de az összefüggéseket ösztönszerüen is meg- érzi. Mélyen érez és gondolkodik. O tud legjobban elmerülni, de cselekedni és nagy tel- jesítményt felmutatni is. Állhatatos: megkezdett művét nem hagyja abba, csak a halál akadályozhatja meg benne. Lélekjelenlétét igen heves felindulás közepette is megőrzi. Kezdetben megdöbbent és zavarba ejt, de később ezt a hatást a vele érintkezőkben mély megilletődés és megváltozás követi. Egyesíti magában az oroszlán vadságát és a bárány szelídségét, a déli és az impulzív embernek szenvedélyességét, tüzét, az északi hűségével. Hősies, önfeláldozó, és még ellenségeit is szereti. Nagy tettek és tanítások által megnyil- vánítja lelke szépségét, nyugtalanít, gyönyörrel vegyes fájdalmat kelt az emberek szívé- ben, megigézi és követésre bírja őket. [...] Az emberi személyiség e legmagasabb fejlő- dési fokának eléréséhez tehát az ellentétek bizonyos szintézisére van szükség, ami annyit jelent, hogy valamely pszichológiai típus vonásaihoz egy más típus vonásai járulnak hozzá 57
