Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A házasság és a család a bibliai hagyományban
RÓZSA HUBA A házasság és a család a bibliai hagyományban A parancs háttere a család társadalmi és vallási szerepe az ókori Keleten. A parancs egy patriarkális társadalomban hangzik el, amely tekintélyi elvre épül. A társadalmi sze- repet, feladatokat nem egyéni érdem, hanem a származás, a testülethez tartozás (király, papság, vének stb.) alapján töltötték be, amely isteni eredetű renden alapult. Az Ószövet- ség intézményei tekintélyen alapultak, ez a tekintély uralta a családokat, és a családi tekintély, a szülői tisztelet megrendülése az Ószövetség egész rendjét veszélyeztette és felborította volna. A szülői tekintély kétségbevonása egyúttal Isten akaratát is elutasítja, mert a parancs Istentől ered. A parancs apodiktikus, tehát feltétlen, azaz kiemelt az egyé- ni feltételesség köréből (nem a viszontszeretet, hanem a kötelesség szintjén érvényesül), nincs indok sem, mert Isten parancsáról van szó. A dekalógus negyedik parancsa az egyetlen, amely a teljesítéséhez kettős jutalmat ígér, hosszú életet és jó sorsot az ígéret földjén. Aki tiszteli szüleit és fontosnak tarja őket, elfogadja az általuk képviselt hagyományt, benne Isten akaratát, Isten áldásában részesül. A jogalkotásban a szülők védelmét biztosító törvényeken kívül (amelyekből néhá- nyat fentebb említettünk) további törvények foglalkoznak a szexuális jellegű visszaélé- sekkel. Szankciót mondanak ki a család vonatkozásában a házasságtörésre (részletesebben lásd a házasságnál), és a családon belül a családtagok szexuális visszaéléseire (Lev 20,7—21). Az előírások kitérnek még a szülők kötelességeire is a gyermekek iránt: a szülők feladata a gyermekek nevelése és tanítása a vallás dolgaiban (Kiv 13,8; MTörv 4,9; 6,7.20k; 32,7), valamint általános nevelésük (Sir 30,1-13). A törvénykezés foglalkozik az örökösödéssel is. Örökséget csak a fiú utódok kap- tak, a legidősebb kettős részt kapott (elsőszülöttségi jog: MTörv 21,15-17), de a nők örökösödési joga sem kizárt: ha nincs fiúörökös, a leány örököl (Szám 27,1—11, lásd kü- lönösen a 7. vers). 2. 4. Λ család szerepe az üdvtörténetben Az ószövetségi családnak óriási üdvtörténeti jelentősége volt, mert Isten az üdvösség történetében alapvetően épített a család jelentőségére. Maga a tizenkét törzsből álló Izrael is a Jákob tizenkét fiától származó utódokra épült, és Isten ígéretei is a családra, illetve a családból való leszármazásra építettek (lásd a Dávid házának adott ígéretek). Ez a ma- gyarázat a Bibliában található számos nemzetségtáblára. A családhoz való tartozás, illetve a családokból létrejött nemzetségek, és a nemzetségekből létrejött törzsek az emberi szó- hdaritásnak, összetartozásnak alapját biztosították, és az ószövetségi törvénykezés is alap- vetően családjogú volt. III. III. ÚJSZÖVETSÉG 1. Házasság az Újszövetségben í. 1. A házasság témája az Újszövetség írásaiban Az Újszövetség tanítását a házasságról az evangéliumokban és a páli levelekben találjuk. Összességében azonban elmondható, hogy a házasság nem tartozik az evangéliumok vagy a páli levelek elsődleges témáihoz, és a tanítást sem összefüggő tematikus kifejtés tormájában nyújtják. Jézus viszonylag keveset, és alkalmilag nyilatkozik a házasságról, elsősorban akkor, amikor a házassággal kapcsolatos visszás helyzetet kellett tisztázni (lásd pl. a válás esete). Ilyenkor vagy az apostolok vagy ellenfelei tettek fel kérdéseket, és Jézus ezekre válaszolt. 218
