Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A házasság és a család a bibliai hagyományban
A házasság és a család a bibliai hagyományban RÓZSA HUBA A házasság témájában adott tanítását mindig az Isten országáról szóló igehirdetés össze- függésében tette.51 Jézus evangéliumokban található tanítása arról tanúskodik, hogy a há- zasságot értékelte, az élet lényeges és szerves részének tekintette. Ebben a tekintetben - kivéve a válást -, osztotta a bibliai hagyomány és a kor zsidóságának gondolkodásmód- ját. Amikor a házasságról beszél, alapvetően az Ószövetség tanítására hivatkozik, a házas- ság isteni alapítására, és azt építi tovább. Pozitív álláspontjából semmit nem von le sem az, hogy ő maga nőtlen volt, sem pedig az, hogy kijelentéseket tett az Isten országáért vállalt nőtlenségről. Tanítványai között is vannak házasok (Mt 8,14; 20,20; 27,56; Mk 1,30; 15,40; Lk 4,38; 8,3), a kánai menyegzőn való részvétele (Jn 2,1-12) is a házasság értéke- léséről tanúskodik. A házasság értékelését tükrözi az lTim 4,1-3, amely egyenesen tév- tannak bélyegzi meg azt az álláspontot, amely elutasítja a házasságot. Az Újszövetség többi írása - a páli levelekre gondolunk - osztja Jézus felfogását a házasságról, de ebben az esetben is elmondható, hogy a házasságról szóló tanítás alkal- mi, azaz a helyi egyházak életében jelentkező problémákra való eligazítás. Ez a körül- mény Pál apostol leveleiben világosan kimutatható. Ha egybevetjük a levelek többi té- májával, megállapítható, hogy a házasság és a család kérdése ebben az esetben sem elsődleges. A házasságról szóló tanítását összegzőén az ITessz 4,3—8 és az lKor 7,1-40 tartalmazza. Megfontolásaiban megtalálható a zsidó hagyomány hatása, a teológiai rel- lexiö vagy a gyakorlati megfontolás. Az Ószövetséggel való összehasonlítás azt mutatja, hogy az Újszövetség alapvető kérdésekben módosítja az Ószövetség házasságképét, mégpedig a válás, azaz a házasság fölbonthatatlansága, a monogámia, a házasság kegyelemközlő volta és a házassági etika vonatkozásában. í. 2. A válás tilalma, a házasság fölbonthatatlansága Mint már láttuk, Mózes Törvénye megengedte a válást (bővebben lásd A házasság az Ószövetség résznél). A házasság felbonthatatlanságának kérdésében, a válás tilalmában Jézus radikálisan szakít az Ószövetség gyakorlatával. Jézus válással kapcsolatos tanítását52 az evangéliumi hagyományban a farizeusok- kai folytatott párbeszédben (Mk 10,2-10; Mt 19,3-12) és önálló mondás formájában (Mt 5,31-32; Lk 16,18) találjuk. Jézus egy önálló mondása előfordul még az lKor 7,10- ben, amelyben Pál apostol Jézus tanítására hivatkozik. A Mk 10,11—12 feltehetően ere- detileg önálló mondás, de Márk a farizeusokkal folytatott elbeszéléshez kapcsolta. Ezenfelül az Újszövetségben még Pál apostol leveleiben hangzik el Jézus tanítása a házasság felbonthatatlanságáról, az élet hozta helyzetek kérdéseivel kiegészítve. Ez az ún. privilégium paulinum (lKor 7,10—16), második házasság az egyik fél halála után (Róm 7,2-3; lKor 7,8.39—40).53 A házasság felbonthatatlansága tanításának alkalmát az a helyzet szolgáltatja, hogy a farizeusok a válólevél kérdésben Jézust próbára akarják tenni, azaz milyen okból bocsát- hatja el a férj a feleségét (Mk 10,2—9.11—12; Mt 19,3—9). Jézus válásra vonatkozó egy- értelmű kijelentését a Mk 10,11-12-ben találjuk. 51 Lang, B. (AT)-Kirchschläger, W. (NT), art. Ehe, 478 (NT A/l). 52 COLLINS, R. F., art. Marriage, 570; Kirchschläger, W., art. Ehescheidung NBL I. (1991) kol 483-485. 53 A szövegek összefoglaló bemutatását lásd Ruckstuhl, E., Hat Jesus die Unauflösung der Ehe gelehrt?, in (SBAB 3), 1988, 49—68, 50—54; Hoffmann, P .,Jesu Wort von der Ehescheidung und seine Auslegung in der neutestamentlichen Überlieferung, in Concilium 6 (1970), 326-332, 326-330. í EOLÖGiA 2011/3-4 219
