Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A házasság és a család a bibliai hagyományban
RÓZSA HUBA A házasság és a család a bibliai hagyományban Az izraelita törvénykezés egyes esetekben külön rendelkezik arról, hogy ki tartozik még az atya házához. A nagycsalád tehát védelem is családtagok számára. Olyan ese- tekről van szó, amikor a család nélküli emberek, elsősorban a nők számára a család jelen- tett menedéket és védelmet. Ezen rendelkezések szerint az a lány, aki nem házasodott meg, az atya házában marad (Szám 30,4), a gyermektelen özvegy (הנמלא ’almanah) és az elvált asszony (השורג gerusah) visszatér az atya házába (Szám 30,10). 2. 2. A nagycsalád a jogi, vallási-kultikus és társadalmi összefüggésben A nagycsalád megjelenik úgy is, mint jogi, vallási vagy társadalmi egység. Az ilyen tér- mészetű szövegekben a család szerkezete és tagjainak felsorolása hasonló a nagycsalád már ismertetett formájához. A dekalógus 3. parancsa (MTörv 5,12-15; Kiv 20,8—11) a szombat megtartását a nagycsalád viszonyában határozza meg (MTörv 5,14; Kiv 20,10): ״De a hetedik nap a te Istenednek, JHWH-nak a nyugalom napja. Semmiféle munkát ne végezz azon a napon, se te (a családfő), se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se ök- röd, se kapudon belül tartózkodó jövevény. Hadd pihenjen szolgád és szolgálód hozzád ha- sonlóan” MTörv 5,14; Kiv 20,10). A munka tilalma felsorolja a nagycsalád tagjait, és erőteljesen szociális jellegű:- családfő,- fia és leánya,- szolga és szolgáló,-jövevény (idegen). Az ünnepek összefüggésében a deuteronomiumi törvénykezésben ez a családi struktúra jelenik meg. Az ünnepeket és az áldozatokat a nagycsalád tagjai a családfővel közösen ülték meg (MTörv 12,17; 14,26; 15,20). A pászka ünnepén atyai házanként (בא ΤΊΌ) és családonként (ΓΙΌ) kell a pászkabárányt elfogyasztani (Kiv 20,3.4). A MTörv 16,1—17 felsorolja a három főünnepet: pászka — mazzót (1—8. vers); he- tek (aratás) ünnepe (9—12. vers); sátoros ünnep (13—15. vers). Ezeken a család megjele- mk az Úr által kiválasztott helyen (16—17. vers), ez a jeruzsálemi templom, és a hetek, valamint a sátoros ünnep kapcsán felsorolja a család tagjait (11.14. vers), a nagycsalád tagjait a már bemutatott sorrendben. A kultikus ünneplés tehát a családi összetartozás je- gyében történik. A családnak az élet továbbadásán túl rendkívül sokrétű szerepe volt, amely korunk- . ban már teljesen ismeretlen. A család alapvetően nagyobb társadalmi szerepet töltött be, mint ma. A munkamegosztás kisebb volt, ezért számos olyan feladatot töltött be, amely alapvető volt az egyén és a társadalom szempontjából. A család szociológiai egység: benne nemcsak a vérségi kötelék tartotta az embert, hanem az odatartozás is (szolgák — több nemzedék). A nagycsalád kötelékébe számos ember tartozott — ezt a köteléket csak a tekintély tarthatta együtt. A funkciók: — Termelőegység (önellátás jelentősége). — Egyén védelme: orvosi-ápolási ellátás, öregek eltartása, rendőri-védelmi biztonság. — Hagyomány átadása: tanítás, a tudás közlése, tapasztalatok őrzése-átadása, nem- zeti identitás őrzése, jog. 216
