Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A házasság és a család a bibliai hagyományban
A házasság és a család a bibliai hagyományban RÓZSA HUBA tanítás tanúsítja, a család a teremtő Isten akaratából ered, s ezért Isten különös védelmé- ben részesíti az emberi életnek ezt az alapegységét.46 A bibliai hagyomány minden részletében jelen van a család, de a családra vonatko- zó tanítást többségében a szentírási szövegek teológiai kiértékelése révén kell levonni. Ha a héber Biblia írásait az izraelita család szempontjából nézzük, akkor elsősorban a Te- remtés könyvének jelentőségét kell kiemelni, mert ebben a folyamatban a pátriárkák, íz- rael ősatyáinak három nemzedéke, Abrahám, Izsák és Jákob családjának életét ismerjük meg,47 amely egyúttal az egész bibliai kor családképét is tükrözi. í. í. Az ószövetségi családmodell Az ószövetségi családmodell felépítésében, tagjainak számában és azok egymáshoz való viszonyában, társadalmi helyzetében jóval kiterjedtebb, mint a modern kori család. Az Ószövetségben a család kifejezésére ״ház” (ΠΌ: bajit) szolgál. Ez a család, amelyre ״az apám háza” (בא ΠΌ: bét ,ab) megjelölést is használja a bibliai hagyomány, patriarkális karakterű. Nagycsaládnak nevezhető, tagjainak száma kb. 30 és 50 személy között hatá- rozható meg.48 Szerkezete jól szemléltethető a Teremtés könyvében Abrahám családtagjai révén. Ennek a családi közösségnek élén áll Abrahám, mellette található felesége, Sára és mellékfelesége, Hágár, a két feleségtől származó fiai, Izsák és Izmáéi, hozzátartozik unó- kaöccse, Lót és annak családja, valamint szolgái, közöttük a damaszkuszi Eliezer (Tér 15,2), továbbá kipróbált emberei (ךינח hanik Tér 14,14), akiket a bibliai szöveg mint a ״házában születetteket” határoz meg. Az izraelita nagycsalád élén áll a családfő, az apa (בא: ,ab), ő képviselte a család tag- jait a nyilvánosság előtt. A nagycsalád több nemzedéket is átfoghatott. A családtő mellett álltak a feleség/ek/ (השא: ‘issah), a tőlük született vagy családfő által elfogadott, illetve magáénak elismert gyermekek,49 fiák és leányok (נבי□ תעב,: bánót, banim), de adott esetben más rokonok is, de idetartoznak olyan személyek is, akik nem közvetlenül a csa- ládfő és feleségeinek vérségi leszármazottai. A családfő hatalma kiterjed a szolgákra és szolganőkre (םידבע תוהמא,: ,amahot, ,abadim), ezek nem szabad, földbirtokkal nem rendelkező izraeliták, vagy az eladósodást munkájukkal törlesztik. Ide sorolhatók továb- bá olyan személyek is, akik életének biztosítását, fenntartását és munkájukat a családfő irányítása alatt álló közösség teszi lehetővé, mint a levita (ל1י lévi), az idegen (11 gér), és a jövevény (בשות tosab).50 A nagycsalád tehát több mint vérségi kapcsolat, illetve a le- származás révén létrejött közösség, tagjai és szerepe alapján társadalmi-szociológiai egy- ségnek tekinthető. 46 A család szerepének kiváló bemutatását az izraelita társadalomban, mint családtársadalomban lásd Fohrer, G., Die Familiengesellschaft in: Studien zu alttestamentlichen Texten und Themen (1966-1972) (BZAW 155), Berlin 1981, 161-171. 47 Petersen, L. D., Genesis and Family Values, inJBL 124/1 (2005), 5-23. 48 Gerstenberger, E. S., art. Familie AT, RGG4 Bd 2. (1999), kol 657-658, 657. 49 A család keretébe olyan személyek, gyermekek, is beletartozhatnak, akiket a családfő jogi értelemben akár adoptál, akár sajátjának ismer el (pl. Hágár esete, levirátus MTörv 25,5-10). 511 Hoffner, H. A., art. בית bajit, in ThWAT I., (1973), kol. 636—637 (VI.); A nagycsalád szerkezete a Lev 18,7-16 alapján, a תיב בא részletes elemzésével lásd Fechter, F., Die Familie in der Nachexilzeit, (BZAW 264), Berlin 1998, 207-217; A családi struktúra bemutatását a korai Izraelben a terminológia elemzésével Lemche, N. P., Early Israel, Anthropological and Historical Studies on the Israelite Society Befor the Monarchy, (VTS 37), Leiden 1985, 245-274. TEOLÓGIA 2011/3-4 215
