Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A misszió és az új evangelizáció kihívásai az ökumenében
A misszió és az új evangelizáció kihívásai az ökumenében KRÁNITZ MIHÁLY láthatóak” főleg a fiatal nemzedék életében, mert az európai társadalom és ezzel együtt az Európai Unióhoz tartozó országok többsége ismét rászorul egy új pünkösd kiáradásá- ra, az evangélium új módokon való, hiteles és életet átalakító hirdetésére, mely tellob- bantja a minden emberben szunnyadó isteni szikrát, az Istenhez való tartozás vágyát. II. János Pál pápa prófétai hangon figyelmeztette az egyház tagjait, és valójában egész Európát arra a jelenségre, hogy a ״szekularizmus lassú és folyamatos kibontakozása azzal fenyegeti a keresztény értékeket, hogy a múlt puszta emlékeivé válnak.56 A ma élő emberek már nem képesek beépíteni mindennapi életükbe az evangélium üzenetét, mert maga a társadalom utasítja el a keresztény életfelfogást. Ilyen környezetben egyre nehezebb megélni a Jézusba vetett hitet.57 A második Európa-szinódust (1999. október) követően II. János Pál pápa 2003-ban kiadta Az egyház Európában kezdetű apostoli buzdítását, mely az egyházban élő Jézus Krisztust a remény forrásaként mutatja fel Európa számára. Miután a remény kihívásait táqa Európa egyházai felé, a boldog emlékű pápa a Krisztushoz való visszatérést jelöli meg megoldásként Európa jövője számára. Európa és az egész világ számára Krisztus a remény forrása, és ״az egyház a csatorna, melyen keresztül folyik és szétoszlik a Meg- váltó átszúrt szívéből áradó kegyelem”.58 Az új evangelizáció mintái megtalálhatók az egyház történelmében, ahol a megújulásban számtalan olyan formát találunk, amely al- kalmazható a jelen helyzetben. A középkorban a templom állt a város középpontjában. A társadalmi élet a természetfölötti valóságban találta meg a saját beteljesedését. A mai nagyvárosok központja nem a lelki, a szellemi, az isteni, hanem az agyagi és a pénzügyi. A modern városok központját ma a bevásárlóközpontok, a plázák és a bankok foglalják el. A posztmodern kor emberének antropocentrizmusa kiszorítja Istent a közéletből, és öntudatlanul valami másnak, a szórakozásnak, az utazásnak vagy a munkaláznak és a szá- mítógép hatalmának teszi ki magát, illetve észrevétlenül teszi rabszolgává önmagát.59 II. János Pál pápa már húsz évvel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a pap híva- tása, hogy az egyház életében a közösség építője legyen. Arra kell törekednie, hogy ő le- gyen a misszió és a dialógus előmozdítója. Szinte égjen a vágytól, hogy mindenki üd- vösségét hirdesse, főként a többi egyház vagy keresztény felekezet testvérei között.60 Az új evangelizáció mai központjai azok a plébániák lehetnek, ahol élő a hitélet. Messzire kisugárzó lelkiségi központokat kell létrehoznunk. Ugyanakkor nem szórhat- juk szét a lelkipásztori jelenlétet a régi struktúrák alapján, és nem köthetjük magunkat a régi társadalmi struktúrához sem.61 Az EVT-hez tartozó Elit- és Egyházszervezet Bizottság 2006-ban dokumentumot tett közzé, mely teológiailag foglalja össze a vallások közötti keresztény tevékenységet, és szempontokat ad egy békés egymáshoz való közeledéshez is.62 Az első kritérium, me- lyet a vallásközi párbeszédhez a dokumentum megállapít, hogy az emberek találkozása 56 Uo. 7. 57 Uo. 58II. JÁNOS PÁL pápa, Ecclesia in Europa, 18. 59 Vö. Békés, G., Egyház a Eélek erőterében. Alapvető egyháziam témák a II. Vatikáni Zsinaton, Bencés Kiadó, Pan- nonhalma 1999, 192-193. 60II. JÁNOS PÁL pápa, Pastores dabo vobis. Apostoli buzdítás a papképzésről 18 (1992), SZÍT, Budapest 1995, 34. 61 Vö. Kasper, W.—Deckers, D., A hit szívverése. Egy életút tapasztalatai, Vigília Kiadó, Budapest 2009, 150. Kas- per bíboros kijelenti: ״A misszió az egyházi élet alfája és ómegája, de ahhoz, hogy a lelkünket jobban áthassa a misszió, nagyobb vallásos lelkesedésre és mélyebb vallási meggyőződésre van szükség.” (Uo. 149.) 92 Részvétel Isten missziójában a kiengesztelődésért (A Hit- és Egyházszervezet tanulmányi dokumentuma), Luther Kiadó, Budapest 2008. 169
