Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A misszió és az új evangelizáció kihívásai az ökumenében
KRÁNITZ MIHÁLY A misszió és az új evangelizáció kihívásai az ökumenében azért lehetséges, mert mindenkinek közös az emberi természete, mely Isten képmását hordozza magán. A második feltétel a vallások találkozásánál egymás őszinte meghallga- tása, a másiknak nyújtott figyelem. A harmadik elem a vallások közötti párbeszédben az eltérések bátor feltárását jelenti. Ez a bizalmat és az emberi méltóságot növeli a felekben. Végül utolsó irányvonalként a tanúságtétel merül fel, melyhez szükségesek a vallási kö- zösségek között lévő hidak, a vallások közti tanácsok kiépítése, s így nemcsak alkalmilag, hanem folyamatosan mehet végbe a misszió, egymás megismerése és az evangelizáció.63 A 2012-re tervezett általános püspöki szinódust előkészítő munkadokumentum hangsúlyozza, hogy az új evangelizáció és a misszió szinonim fogalmak. Az új missziós tevékenységben nem elég a korábbi pasztorális rutin, mert új feladatok és új megoldások jelentkeznek. Kitágul az egyház horizontja, az evangéliumot szeretné hirdetni, s ehhez akár az újrakezdés képességére, és a megszokott határok átlépésére is szükség van.64 II. János Pál pápa ennek a tevékenységnek az újdonságát már két évtizede kifejtet- te. ״Ma különösen is sürgető az új evangelizáció feladata, mely Isten egész népét arra készteti, hogy új buzgalommal új módszereket és új nyelvet találjon az evangélium hír- detésére.”65 Ahhoz, hogy az egyház egésze eljusson egy új evangelizáció tudatosítására, az elkövetkezendő püspöki szinódus minden keresztény hívőt megszólít, kérve vélemé- nyűket az új missziós program kidolgozásához.66 A korábban már misszionált országok újra-megszólításához minden keresztény el- kötelezettségére szükség van, mivel ״a különböző karizmák és felelősségek kölcsönösen kiegészítik egymást”. A II. János Pál pápa által is sürgetőnek nevezett feladatra követke- zetesen készülni kell: ״A különbözőség (diversitas) és a kölcsönös kiegészítés (complemen- taritas) által minden egyes világi Krisztus-hívő kapcsolatba kerül az egész testtel, és fölajánl- ja neki a maga szolgálatát.” Ezért a folyamatos képzés egyének és közösségek számára is elengedhetetlen lesz. A megbízatás a helyi egyháztól érkezik, a lelkipásztorokat segítő világi hívők munkájához.67 Ahhoz, hogy az új evangelizációt végbe tudjuk vinni, szá- molm kell azzal, hogy Európában egy új antropológiai, posztmodern helyzet alakult ki. Erdő Péter bíboros, aki az Esztergom-budapesti főegyházmegyében 2007-ben város- missziót tartott — Bécs, Párizs, Lisszabon és Brüsszel után —, az európai nagyvárosok ke- resztényeinek tudott példát adni, Krisztus örömhírének mai hirdetésére.68 Erdő bíboros — aki az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának az elnöke - rámutat arra, hogy az emberek az új információkat új módon fogadják be. Az egyháznak ebből tanulnia kell, mivel egy új kommunikációs nyelvet keh elsajátítania. Keresni kell az új kifejezési le- hetőségeket az új evangelizáció számára, olyan kifejezési lehetőségeket, amelyek bizto- san elérnek a címzettek szívéhez.69 63 Részvétel Isten missziójában, 108—109. 64 SiNODO Dei Vescovi XIII. Assemblea Generale, La nuova evangelizzazione per la trasmissione della Jede cristiana, 10, Lineamenta, Libreria Editrice Vaticana, Cittá del Vaticano 2011, 44. 65 II. JÁNOS PÁL pápa, Pastores dabo vobis. Apostoli buzdítás a papképzésről 18 (1992), SZÍT, Budapest 1995, 35. 66 A püspöki szinódus elő dokumentumának (Lineamenta) a helyi egyházakhoz kiküldött kérdéseit lásd a jelen teo- lógiai folyóirat 249—256. oldalain. 6 Note de la comission épiscopale pour les ministres ordonnés et les laics en mission ecclésiale, in La Documentation Catho- lique, 201. 68 Vö. Városmisszió 2007. Emlékfüzet, Új Ember Kiadó, Budapest 2007. 69 Vö. Erdő, P., Az elvek és az élet dinamikája az új antropológiai helyzetben: Válaszkeresés korunk kihívásaira, in XVI. Benedek — Erdő Péter írásai (Történelmi és európai dilemmák a 21. század elején U), Pázmány Egyetem eKiadó, Bu- dapest é. n., 25—34. EOLOGÍA 2011/3—4 170
