Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)

2011 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A misszió és az új evangelizáció kihívásai az ökumenében

KRANITZ MIHÁLY A misszió és az új evangelizáció kihívásai az ökumenében nyék egysége megfelel az Úr parancsának — ״Legyenek mindnyájan egy!” (Jn 17,21) ־־, mert erre az evangelizáció hitele és Európa egysége miatt is szükség van.51 Máig ható tanítás és útmutatás, amelyet Boldog II. János Pál pápa fogalmazott meg a keresztények közös missziójáról: ״Az evangelizálás feladata magában foglalja az egy- máshoz való közeledést és a keresztények együtt haladását, melynek belülről kell fakad- nia; az evangelizálás és az egység, az evangelizálás és az ökumenizmus elválaszthatatlanok egymástól.”52 Az evangélium hirdetésének szükséges és sürgető volta miatt így szól II. János Pál pápa az egyházhoz, melynek sajátos kegyelme, hivatása és legmélyebb identitása az evan- gelizálás: ״Európai egyház! »Új evangelizáció« feladata vár rád! Találd meg újra a lelkes igehirdetést! Itt, a harmadik évezred elején halld meg azt az esengő szót, mely az első évezred elején hangzott föl, amikor Pál apostolnak látomásban megjelent egy macedón férfi és hívta: »Jöjj Macedóniába, és segíts rajtunk!« (ApCsel 16,9)” 5. AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ KORSZAKA A II. Vatikáni Zsinatot követő társadalmi, kulturális és intézményes válság az egyházat sem kímélte. VI. Pál pápa ezért bevezette az evangelizáció fogalmát a katolikus missziós teológiába.55 A keresztények egységét sürgető pápa az ״ökumenizmus chartájának” is nevezett beszédében, melyet a zsinat második ülése kezdetén mondott, kifejezte a kor- társ világgal való párbeszéd pontosságát is. Jóllehet a Szentlélek segítségével az egyház belső ereje élteti a keresztényeket. Nekik az egyház alkotórészeinek élő kovászként és az üdvösség eszközeiként missziós elkötelezettséggel kell a társadalomban jelen lenni. A Krisztustól kapott parancs értelmében pedig fáradhatatlan lelkesedéssel kell hirdetni az evangéliumot az emberi nemnek.54 A misszió és az evangelizáció az egyház életének szerves része lett. Az európai terű- létén a gyors fejlődés a korábban keresztény szellemű országok eltávolodását eredmé- nyezte az evangéliumi értékektől. A biztonság és a jólét valamint a fogyasztói társadalom a keresztények kényelmét is szolgálta, akik gyakorlatilag lemondtak az evangéliumi radi- kalizmus hirdetéséről, s ezzel a keresztény hit és élet összekapcsolásáról. Szinte megszűnt az ״Elet evangéliumát” továbbadó lendület és Európa egy ״csöndes aposztázia” mellett asszisztál.55 Sajnálatos módon a vallási értékek iránti közömbösségnek a ״gyümölcsei már 51 Uo. 30. 52 Uo. 54. 53 VI. PÁL pápa, Evangelii nuntiandi, 18: ״Evangelizálni! Az egyház számára ez a szó annyit jelent, hogy vigye el a Jó Hírt az emberiség minden csoportjához, és az evangélium benső erejével alakítsa át az embereket... Az evange- lizálás célja, hogy létrehozza ezt a benső átalakulást.” A misszió és az evangelizáció kapcsolatáról lásd: NÉMET, L., Az Ad gentes határozat (1965) magyarázata, in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából, 1962— 2002. A zsinati dokumentumok áttekintése és megvalósulása (szerk. Kránitz, M.), SZÍT, Budapest 2002, 401—402. 54 Mentre, con l’aiuto dello Spirito Santo, animando sempre piu il suo vigore interiore, la Chiesa si distingue e prende le distanze dalia societá profana da cui é circondata, alio stesso tempo si presenta come fermento vivifi- cante e strumento di salvezza della stessa comunitá umana, e cosi pure scopre e corrobora l’impegno missiona- rio a lei assegnato, ehe é un suo dovere capitale, volto ad annunziare con instancabile ardore il Vangelo al genere umano, qualunque sia la sua condizione, secondo il comando ricevuto. Vő. Solenne inizio della seconda sessione del Concilia Ecumenico Vaticano II. Allocuzione del Santo Padre Paolo VI (29 settembre 1963, 7: Dialogo della Chiesa con il mondo contemporaneo): http://www.vatican.va/holy_father/paul_vi/speeches/1963/documents/hf_p-vi_ spe_19630929_concilio-vaticano-ii_it.html. (A kutatás ideje: 2011. október 13.) 55II. JÁNOS PÁL pápa, Ecclesia in Europa, 9. TEOLÓGIA 201 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom