Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Török Csaba: Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia
kell nevű konvertita pap arra kérte Newmant, lépjen fel nyilvánosan a főpap ellen, vála- szában a nagy teológus kifejtette, hogy véleménye szerint mindez csak az adott időre jel- lemző túlzások sora, amelyek apránként elcsitulnak. Ennek kapcsán Newman kifejti: ״Nem erőltethetjük a dolgokat. A Zsinat sem erőltethet dolgokat — a Schola Theologorum, az egész Egyház hangja diffúzió, idővel hallatja meg magát, és a katolikus ösztönök és ideák asszi- milálódnak és harmonizálódnak a kereszténység credendájába és a hívek élő hagyományába... ”n7 ״Mindezen kérdések a teológiai iskola kérdései — és idővel a teológusok megvalósítják majd a dogma kifejtését, miként a bíróságok is kifejtik a parlamenti döntések értelmét és kihatásait.”127 128 Newman több helyütt - például a Gladstone-nak írt válaszában is - hangsúlyozta, hogy a dogmák hívek számára való értelmezését végző teológusoknak szeretettel és az igazság iránti elkötelezettséggel kell előre haladniuk.129 130 Ha így cselekednek, akkor tesz- nek eleget azon kötelességüknek, amellyel úgy a híveknek (a teológia az egyházban), mint a nem katolikusoknak (apologetika) tartoznak. Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia TÖRÖK CSABA ÖSSZEGZÉS Szerény írásunkkal szerettünk volna hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar teológiai élet is (legalább fő irányvonalaiban) megismerhesse a katolikus egyház új boldogjának, John Henry Newman bíborosnak a hittudományi munkásságát. Csodálatra méltó életpéldájá- ról, elkötelezettségéről és hitbeli lángoló odaadásáról könyvek szólnak anyanyelvűnkön. Ezért célunk az volt, hogy ezen folyóirat lapjain a talán kevésbé ismert teológiájának magával ragadó frissességét, ma is érvényes és ösztönzést adó gondolatait táljuk a szent tudományt művelők elé. Nehéz pár oldalon betekintést engedni egy olyan lángelme gondolatvilágába, aki egész életén át írt, alkotott, prédikált, s ebből kifolyólag hatalmas írott hagyatékot hagyott hátra. Mégis bízunk benne, hogy - alapvetően egyik fő műve, a Grammar of Assent tematikáját követve — sikerült megragadni a leglényegesebb elemeket. Boldog John Henry Newman bíborosi jelmondata a következő volt: Cor ad cor 10- quitur— a szív a szívhez szól. Ekként fordult Isten az ember felé a kinyilatkoztatásban, és ily módon igyekezett a nagy angol teológus is átadni ennek a kinyilatkoztatásnak a hitét. Pascalhoz hasonlóan fáradozott a szív érveinek (raisons du cceudi0) feltárásán, ám mind- végig úgy, hogy egy percre sem tévesztette szem elől: a szív érvei ezek, de mégis csak ér- vek, vagyis az értelem, a kutató elme, a bölcselet és az emberi gondolkodás számára vala- mi módon megragadható valóságok. Úgy véljük, munkássága bebizonyította, hogy szól- hat a szív úgy a szívhez, hogy közben az értelem is szól az értelemhez. A keresztény hitben emberi érzés, tapasztalat, érzelem és értelem csodálatos egységet alkot. Newman bíboros tanítása így különösen is időszerű napjainkban, amikor az emberi valóság sok- szór oly távolinak érzi magától az isteni. Tőle megtanulhatjuk, miként adjunk értelme- sen számot hitünkről (vö. lPt 3,15), s miként jussunk el a valóság útjain nem hívő, más- képpen hívő embertársainkhoz, akikhez maga Krisztus küld minket (vö. Mt 28,19). 127 Ld. Letters and Diaries, 25:284; idézi: Sullivan, F. A., Creative Fidelity, 177. '28 Levél Sir William Henry Cope-hoz 1871. december 10-én; idézi: Ward, W., The Life of John Henry Cardinal Neuman. Based on His Private Journales and Correspondence, vol. 2, Longmans, Green & Co., London—New York-Bombay 1912, 556 (Appendix to Ch. 31). 129 Ld. Sullivan, F. A., Creative Fidelity, 180. 130 ״Le caeur a ses raisons que la raison ne connatt pas” (Pascal). TEOLÓGIA 2011/1-2 129 ■·
