Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Török Csaba: Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia
TÖRÖK CSABA — Fogalmi beleegyezés: ilyenkor az alany a fentebb említett mentális képeket szemléli (״az értelem a saját teremtményeit szemléli a dolgok helyett40״), azok elvont-fogalmi tar- talmához adja a beleegyezését (Jézus Krisztus keresztre feszítése mint történeti tény). Ennek öt formája van: megvallás (profession), hiedelem (credence), vélemény (opinion), előfeltevés (presumption) és spekuláció (speculation).41- Valós beleegyezés: az alanyban megjelennek azok az érzések, tapasztalatok, ame- lyek a valós felfogással járnak (״azon dolgokra irányul, amelyek benyomásaikat ott hagy- ták a képzeleten”42), s ez elkötelezi, cselekvésre indítja az egyént (Jézus Krisztus ke- reszthalála — ahogyan azt egy hívő szemléli).43 44 A valós beleegyezésnek tehát nem csak értelmi, de morális (gyakorlati) vetülete és következményei is vannak. ״Egy absztrakciót kedvünk szerint végbevihetünk, és egy pillanat munkája is lehet; azonban azo- kát a morális tapasztalatokat, amelyek képekben örökítik meg magukat, keresni kell ahhoz, hogy megtaláljuk, támogatni és művelni kell ahhoz, hogy elsajátítódjanak.1,44 A hitre vonatkoztatva e kettősség megragadható egy olyan fogalompárban, amely mind- annyiunk előtt ismert. Ugyanis — a newmani keretben fogalmazva - a valós beleegyezés hozza létre az emberben a vallást (mint elköteleződés, mint életforma, mint az érzelmek és a moralitás világa), míg a fogalmi beleegyezés a teológia forrása lesz (a beleegyezés tár- gyának a szemlélete, a reflexió világa).45 E kettő elkülönülésének oka az ember értelmi működésében van.46 47 Mindazonáltal a vallás szükségképpen előfeltételezi a teológiát, akárcsak a valós beleegyezés a fogalmit. ״A teológia fennállhat, mint egy önálló tudomány, akár még a vallásos élet nélkül is; azonban a vallás egyáltalán nem őrizheti meg alapját a teológia nélkül. Az érzés [sentiment], akár képzeleti, akár érzelmi, rászorul az értelemre [intellect] ah- hoz, hogy fennálljon akkor, amikor a tudat [sense] nem hozható működésbe; és ugyanilyen mó- don a jámborság is rászorul a dogmára.”42 Amikor tehát a hívő alany azt mondja: ״hiszek Istenben”, ez a kijelentés kettős mó- dón közelíthető meg:48- Amennyiben általános és szisztematikus szinten vizsgálom meg a fenti kijelentést, akkor az állítás fogalmi tartalmát (Istent, pontosabban az istenfogalmat) teszem a reflexió tárgyává. Ilyen pl. a teista istenképe. Ez a filozófiai istentan, illetve a teoló- gia területe. Fogalmi szinten mozogva lehetőségem van arra, hogy személyek kö- zötti, közösségi módon szólaljak meg, gondolkodó elmétől gondolkodó elméig jutva összehasonlítsak, megvitassak, értékeljek, szembesítsek álláspontokat. — Amennyiben ezt az állítást az alany szemszögéből, mondhatni a kijelentést szemé- lyes (és egyben részleges) jelentésében vizsgálom, akkor felmerül a kérdés: van-e mód arra, hogy a fenti száraz, mondhatni kiüresedve-kiüresítve fogalmi szintre csu- paszodott istenkép helyett eleven istenhitre jussunk el? Ezzel a megközelítéssel már 40 GA 75. 41 Ld. GA 42-74. 42 GA 75. 43 Ld. GA 75-88. 44 GA 87. 45 GA 98.119k et passim. 46 ״... az értelemnek van egy vallásos, és van egy teológiai habitusa, s mindkettő' elkülönül a másiktól, akár a vallás használ- ja a teológiát, akár a teológia a vallást” — GA 99. 47 GA 122. 48 Vő. Fisichella, R., Introducción a la Teológia Fundamental, 145. Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia TEOLÓGIA 2011/1-2 115
