Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Ferenczy Rita: Szuromi Sz. A.: Medieval Canon Law - Sources and Theory
KÖNYVSZEMLE cét alkotó - elemzésével a magyar kánonjogi és lelkipásztorkodástani szakirodalomban az utóbbi időben nem eléggé vizsgált témára próbálja kiegyensúlyozott és mértékadó módon felhívni a papi élethivatásra készülők, az azt gyakorlók, de a felszentelt szolgálat- tevők hivatása iránt általánosan érdeklődők figyelmét is. A kánonjogi gyűjtemények mindig egyedi hangsúlyt helyeztek a méltó papi életre vonatkozó egyházi előírások normatív felsorolására, amint ez kitűnik mind az ókori kollekciókból (vö. pl. A Szent Apostolok egyházi kánonjai [300 körül] vagy az Apostoli kánonok [IV. sz.]), mind a korai, érett, és késő középkori kollekciókból, továbbá az azt követő egyházjogi szakirodalomból. Ezzel szembesülünk, ha egy pillantást vetünk a Trienti Zsinat (1545-1563) papképzést és lelkipásztori munkát érintő reform intézkedéseire, de ha bele tekintünk a XVIII— XIX. század gazdag kánonjogi és pasztorális szakirodaimába. Ugyanezt mondhatjuk el a XX. század első felében megjelenő grandiózus kézikönyvekről is. Kuminetz Géza válogatott pasztorálteológiai és kánonjogi tanulmányainak közreadásával folytatja azt a töretlen hagyományt, amely a szolgálati papság adott korban betöltendő küldetésének kereteit, feltételeit és lehetőségeit igyekszik megvilágítani, teológiai és kánonjogi szempontból egyaránt. A XXI. században az emberi élet minden területén megtapasztaljuk a klasszikus kategóriák szétesését, mely jelentős kihívás elé állítja korunk lelkipásztorkodó, megszente- lői és tanítói feladatot teljesítő papságát. Éppen ezért most különösképpen is szükséges, hogy az Egyház az ún. nagy missziós parancsban (Mt 28,19) elhangzó felszólításnak, a szent szolgálatra rendelt személyeken keresztül, Jézus Krisztus tanításának átadásával, a szentségek kiszolgáltatásával, és az Egyház alapítójához méltó élettel eleget tegyen. Ezt a feladatot igyekszik előmozdítani Kuminetz professzor kötete, mely biztos eligazítóként segíti a téma iránt érdeklődő olvasókat. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. m SZUROMI, SZ. A.: Medieval Canon Law - Sources and Theory (Bibliotheca Instituti Postgraduales Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/12), Szent István Társulat, Budapest 2009. pp. 226. „Bárki, aki szeretné megérteni a középkori egyház és fegyelmének sajátos miliőjét, emlékezetébe kell, hogy idézze Szt. Ágoston híres munkáját, a De civitate Dei-1.” Ezekkel a szavakkal nyitja Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. angol nyelven íródott, és a középkori kánonjogi gondolkodást, valamint egyházfegyelmet bemutató összefoglaló művét (9). Szuromi professzor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete tanáraként és több más hazai és külföldi egyetem oktatójaként 2000 óta folytat alapkutatásokat a középkori kánonjogtörténet területén, mind forrás-, intézmény-, mind tudománytörténeti szempontból. A jelen kötet a Szerző 2000 és 2009 között végzett kutatómunkája eredményeit igyekszik főbb vonalaiban, szisztematikus és közérthető módon bemutatni a nemzetközi tudományos közélet számára. A mű tizenhárom egymásra épülő fejezetből áll, melyek behatóan elemzik a VI— VIII. századi toledói zsinatok meghatározó szerepét a kortárs és későbbi egyházfegyelem kialakulásában (15—25); kitérnek a klérus latin kultúrájának elmélyítéséről beszámoló források tartalmára és hatására (26—35); a bibliai forrásoknak a IX—XII. századi kánon268 TEOLÓGIA 2010/3-4
