Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Török Csaba: Böttigheimer, Ch.: Lehrbuch der Fundamentaltheologie. Die Rationalität der Gottes-, Offenbarungs- und Kirchenfrage
IS BÖTTIGHEIMER, Ch.: Lfehrbuch der Fundamentaltheologie. Die Rationalität der Gottes-, OfFenbarungs- und Kirchenfrage Herder, Freiburg i.Br. 2009. Németország a fundamentális teológia egyik szülőföldje, egyszersmind ezen teológiai ágazat egyik legizgalmasabb kísérleti terepe is. Végigtekintve a XIX-XX. századi teológiatörténeten és könyvkiadáson azt láthatjuk, hogy nagy gazdagságban lelhetők fel itt úgy a tanításra, illetve tanulásra szánt összegző kézikönyvek, mint az új utakat kereső, sok kérdésben kapukat feszegető művek. Az elmúlt két évtizedből elég csak a fundamentális teológia világszerte mérvadóvá vált műveire gondolnunk. Ilyen a (sok nyelvre lefordított) négykötetes Handbuch der Fundamentaltheologie, amely a legnagyobb nevű német és nemzetközi szerzők munkája révén igyekezett valóban átfogó képet és tudást közvetíteni eme teológiai diszciplínáról. De ott állnak mellette olyan sajátos, személyes megközelítések is, mint H. Waldenfels Kontextuelle Fundamentaltheologie-ff, vagy H. Ver- weyen Gottes letztes Wort-ja. Epp ezért nehéz fába vágja a fejszéjét az a teológus, aki ilyen erős mezőnyben jelentkezik új összefoglaló művel. Pontosan ezt tette Christoph Böttigheimer, aki az Eichstätt-Ingolstadti Katolikus Egyetemen a fundamentális teológia professzora. Műve — címének önmeghatározása szerint - „tankönyv”. A tanítói jelleget egyértelműen kifejezésre juttatja a klasszikus négyes felosztás, amely tulajdonképpen az apologetika három szintjének s a hozzájuk illeszkedő negyedik, sajátosan fundamentálteológiai kérdéskörnek, a teológiai gnószeoló- giának a tükre. A beosztás annyiban tér el a négykötetes Handbuch felépítésétől, hogy a teológiaelméletet helyezi első helyre (Grundlegung - 23-164). Ezután a hagyományos renddel találkozunk: vallás (Religionsfrage - 165-350), kinyilatkoztatás (Offenbarungsfrage - 351-544) és egyház (Kirchenfrage - 545-713). Ez nem más, mint a demonstratio religiosa, Christiana és catholica hármas felosztása. Az egyes részek felépítése hasonló. Mindannyiszor egyfajta fenomenológiai témafelvázolással kezd a szerző. Ezt követik azok a fejezetek, amelyek a megszokott kronológiai rendben tárgyalják a legfontosabb kérdéseket, a fundamentális teológia kibontakozásától kezdve a valláskritika történeti bemutatásán át egészen a kinyilatkoztatás- és egyházkritika taglalásáig. A nagy részeket mindannyiszor egyfajta aktuális kérdéseket feszegető, „kontextualizáló” fejezet záija. TEOLÓGIA 2010/3-4 * XLIV (2010) 265-271 265
