Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az Eucharisztia bemutatására vonatkozó hatályos latin liturgikus fegyelem
if SZUROMI SZABOLCS ANZELM mes szentsége és hierarchikusan felépített közösség.”36 Ennek az elvnek a szem előtt tartása szükséges ahhoz, hogy megértsük a latin rítusú szentmise rendes formájának előírásait az Eucharisztia bemutatására vonatkozóan, a VI. Pál pápa által kihirdetett Missale Romanum 2002. évi kiadása alapján.37 A szentmise latin rítus szerinti végzésének rendes formája (forma ordinaria) - vagy, ahogy XVI. Benedek pápa a Summorum Pontificum kezdetű motu proprio első cikkelyében fogalmaz: a lex orandi rendes kifejezése38 - a VI. Pál pápa által kihirdetett Missale Romanum harmadik „Editio typica”-ja.39 A Missale Romanum (2002) Institutio Generalis Missalis Romani első tizenöt rubrikája bevezetést ad a szentmise bemutatása új rendjének (vö. Novus ordo) kialakításához és indokaihoz.40 Ebből egyértelműen kitűnik, hogy a megújított Római Misekönyv ugyanazt a töretlen liturgikus és hitbeli hagyományt képviseli, mint elődje, sőt, kitüntetett figyelmet szentel az egyházatyák Oltáriszentséggel kapcsolatos tanításának és az ezen a téren újonnan feltárt korai forrásoknak. Mindezt összekapcsolja a liturgia végzése kapcsán felmerülő kortárs lelkipásztori igényekre való válasszal, amelynek egyik leglényegesebb eredménye a szentmise népnyelven történő bemutatásának általános lehetővé tétele, a II. Vatikáni Zsinat rendelkezése alapján (vö. SC 36).41 A bevezető megjegyzéseket követi az első fejezet, amely általánosságban a szentmise bemutatása fontosságának és méltóságának van szentelve (rr. 16-26).42 Ebben a jogalkotó különös hangsúlyt helyez arra, hogy kiemelje a megyéspüspök által végzett ünnepi mise példaadó fontosságát az egész egyházmegye számára (vö. r. 22). A második nagy fejezet a szentmise szerkezetének általános magyarázatát tartalmazza (rr. 27—90)43, megnevezve az ige- és az áldozati liturgiát, mint két fő egységet, valamint annak egyes elemeit, majd röviden kifejtve a szentmise liturgiájának egyes részeit. A rendelkezések kitérnek a misében használt és a római rítus hagyományaiban meggyökeresedett mozdulatok pontos követésének és a szent csend megtartásának fontosságára, amelyek szorosan kötődnek a liturgikus cselekmény lényegéhez (r. 42). A rubrikák harmadik egysége a szentmise bemutatásában közreműködő feladatköröket és szolgálatokat tárgyalja (rr. 91—111)44, külön meghatározva a felszentelt szolgálattevők, a hívek, az akolitusi és lektori, valamint más szolgálatok egyházon belüli státuszukból fakadó sajátos és rendkívüli tevékenységét. Az Institutio Generalis legnagyobb, és egyben központi egysége a szentmise bemutatása különböző formáinak Az Eucharisztia bemutatására vonatkozó hatályos latin liturgikus fegyelem 56 AAS 95 (2003), 433-475, különösen 474-475. 37 Missale Romanum ex decreto Sacrosancti Oecumenici Concilii Vaticani II instauratum auctoritate Pauli Pp. VIpromulgatum loannis Pauli Pp. II cura recognitum, Editio typica tertia, Typis Vaticanis 2002 (továbbiakban: Missale Romanum [2002]). 18 BENEDICTUS XVI, M.P. Summorum Pontificum (7 iul. 2007), Art. 1: Missale Romanum a Paulo VI promulgatum ordinaria expressio «Legis orandi» Ecclesiae catholicae ritus latini est. Missale autem Romanum a S. Pio V promulgatum et a B. Ioanne XXIII denuo editum habeatur uti extraordinaria expressio eiusdem «Legis orandi» Ecclesiae et ob venerabilem et antiquum eius usum debito gaudeat honore. Hae duae expressiones «Legis orandi» Ecclesiae, minime vero inducent in divisionem «Legis credendi» Ecclesiae; sunt enim duo usus unici ritus romani. 39 A Missale Romanum (2002) Institutio Generalis normájához vö. Dunn, B., Liturgical and canonical challenges associated with the new General Instruction of the Roman Missal, in Studia Canonica 42 (2008), 87—118. 40 Missale Romanum (2002) 19—23. 41 Részletesen vö. Das Zweite Vatikanische Konzil. Konstitutionen, Dekrete und Erklärungen (Lexikon für Theologie und Kirche, Dokumente und Kommentare I), Freiburg — Basel — Wien 1966, 10—13. 42 De celebrationis Eucharisticae momento et dignitate, in Missale Romanum (2002), 24—25. 43 De structura Missae eiusque elementis partibus, in Missale Romanum (2002), 26—39. 44 De ofßciis et ministeriis in Missa, in Missale Romanum (2002), 40—43. TEOLÓGIA 2010/3-4 247
