Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)

2010 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az Eucharisztia bemutatására vonatkozó hatályos latin liturgikus fegyelem

SZUROMI SZABOLCS ANZELM Az Eucharisztia bemutatására vonatkozó hatályos latin liturgikus fegyelem táriszentség méltó tisztelete terén továbbra is több eltérő értelmezés, és ezek nyomán ki­alakult téves gyakorlat született 1970 után. Ezek arra ösztönözték a jogalkotót, hogy egyértelműen kinyilvánítsa a kinyilatkoztatáson és az Egyház hagyományán nyugvó tan- és fegyelembeli álláspontját az Oltáriszentség megünneplésének részleteivel kapcsolato­san. Ezt szem előtt tartva adta ki az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2004. március 25-én a Redemptionis Sacramentum kezdetű instrukciót28, amely a törvény szünetelése nél­kül lépett hatályba.29 Ezzel az új instrukcióval, amely a hatályban lévő liturgikus köny­vek rubrikáiban foglalt előírások pontos végrehajtását rendezi és hiteles értelmezését tar­talmazza, olyan általános szabály született a liturgikus előírások megtartásáról, amely kötelezi mind a felszentelt szolgálattevőket, mind a világi krisztushívőket, hitük szent titkának — életállapotuknak megfelelő — komoly megismerésére és a megünneplésében való méltó közreműködésre. Az új Római Misekönyv, valamint az egyes további szentségek és szentelmények kiszolgáltatását szabályozó liturgikus könyvek hatálybalépését követően számos helyen erős ragaszkodás mutatkozott a liturgia végzésének korábbi formájához. A liturgia vég­zése terén megjelent téves gyakorlatok tovább erősítették ezt a ragaszkodást, amely többször feszültséghez, sőt egyes esetekben a katolikus Egyháztól való elszakadáshoz ve­zetett. Ezt igyekezett orvosolni a Szent Istentiszteleti Kongregáció Quattuor adhinc annos kezdetű 1984. október 3-án kiadott engedélyével30 és II. János Pál pápa 1988. július 2-i Ecclesia Dei kezdetű motu propriójával.31 XVI. Benedek pápa (2005—) megfontolva azon krisztushívők komoly szentségi életét, akik a korábbi liturgikus előírások szerint - ún. tridentin formában — gyakorolják hitüket, valamint a katolikus Egyházon belüli helyze­tük rendezésére irányuló igényüket, körültekintő előkészítés után 2007. július 7-én megjelent, és Szentkereszt felmagasztalásának ünnepén hatályba lépett Summorum Ponti­ficum kezdetű motu propriójával32, meghatározott feltételek mellett lehetővé tette a ko­rábbi liturgikus könyvek alkalmazását a szentségek és szentelmények kiszolgáltatásához33, továbbá a zsolozsma végzéséhez34; a szentmise bemutatásának rendkívüli formájaként pedig (vö. forma extraordinaria) a Boldog XXIII. János pápa által 1962-ben kiadott Missale Romanum használatát.35 I. Az Eucharisztia ünneplésének hatályos latin fegyelme és rendes formája II. János Pál pápa Ecclesia de Eucharistia kezdetű enciklikájának 61. pontjában úgy fogal­maz, hogy „Az eucharisztikus misztérium — áldozat; jelenlét és emlékezet - nem tűri a csonkításokat vagy eszközzé silányítást. A maga sértetlen egészében kell átélni ünneplé­sekor is (...) így kifejezi azt, ami valójában egy, szent, katolikus és apostoli, Isten népe, temploma, családja; Krisztus teste és a Szentiélektől éltetett jegyese; az üdvösség egyete­28 AAS 96 (2004), 549-601. 29 Vö. Loda, N., L’Eucharistia, sacramento della redenzione e l’istruzione Redemptionis Sacramentum, in Apollinaris 78 (2005), 329—373. Folonier, R.J., Canonicitä “Redemptionis Sacramentum", in Apollinaris 78 (2005) 737—763. 30 S.C. PRO Cultu Divino (3 oct. 1984): AAS 76 (1984) 1088-189. 31 AAS 80 (1988), 1495-1498. 32 Vö. Montan, A., Benedictus XVI, Litterae apostolicae motu proprio datae de usu extraordinario antique formae Ritus ro­mánt: Summorum Pontificum. Annotazione canoniche, in Apollinaris 82 (2009), 423—445. 33 Benedictus XVI, M.P. Summorum Pontificum (7 iul. 2007): AAS 99 (2007), 777-781. Art. 9 §§ 1-2. 34 BENEDICTUS XVI, M.P. Summorum Pontificum (7 iul. 2007), Art. 9 § 3. 35 BENEDICTUS XVI, M.P. Summorum Pontificum (7 iul. 2007), Art. 1. 246 TEOLÓGIA 2010/3-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom