Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése (I. rész)
RÓZSA HUBA A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése -1. rész kezdve Isten országának örömhíre terjed.” (Lk 16,16) Az üdvösség ideje noha egyetlen egységnek tekintendő, és Krisztus második eljövetele fogja egybe, mégis az üdvösség fokozatos kibontakozásának megfelelően periódusokra bontható. Lukács Jézus földi életét és tevékenységét az üdvösség szempontjából alapvetőnek tekinti: Jézus nyilvános működése Galileában (Lk 3,1—9,50), Jézus útja Jeruzsálembe (Lk 9,51-19,44), Jézus szenvedése Jeruzsálemben, és a szenvedés által dicsőségébe való bemenetele, a Szentlélek elküldésének ígérete (Lk 19,45-24,53). A pünkösdi események, a Szentlélek elküldése után az egyház missziója, az egyház ideje következik (ApCsel 2,1—13), az üdvösség kibontakozása és hirdetése a föld végső határáig. A missziós tevékenység fokozatos kiteijedése szerint az üdvösségnek ez az ideje is szakaszokra bontható, melyet az Apostolok Cselekedeteiben az apostolokat küldetéssel megbízó feltámadt Krisztus szavai is jeleznek, és az egész könyv anyagának beosztását is megszabja: „Amikor a Szentlélek leszáll rátok, erőben részesültök, úgyhogy tanúságot tesztek majd rólam Jeruzsálemben, meg egész Júdeábán és Szamáriában, sőt a föld végső határig. ” (ApCsel 1,8) Az egész folyamat Jézus Krisztus második eljövetele felé tart, amellyel Isten országa eléri végleges beteljesedését.64 Lukács üdvtörténeti szemléletében tehát az evangélium és az Apostolok Cselekedetei egységet alkotnak,65 azaz az üdvösség kibontakozásának folyamata Jézus földi működésétől a világ végső határáig. Jézus és az egyház idejét azonban nem lehet és szabad élesen szétválasztani. Az egyház pünkösdkor megkapta a Szendéiket, s így mintegy a messiási Lélekkel felkenve Jézus földi életének igehirdető, csodatevő stb. tevékenységét folytatja. Jézus és az egyház ideje szorosan összekapcsolódik, és egymásra rendelt. Jézus műve az egyházban folytatódik és megy tovább.66 Ezért az Apostolok Cselekedetei az egyház életének eseményeit Jézus életének mintájára írja le. Lukács úgy alakítja az egyes mozzanatokat, hogy Jézus élete és egyház élete között megfelelés található. Jézus messiási küldetésének jegyei az egyházban is megvalósulnak. Igyjézus nyilvános tevékenysége a keresztséggel (Lk 3,21-22), az egyház működése pünkösdkor a Szentlélekkel való megkeresztelkedéssel kezdődik (ApCsel 2,lk). Jézus működése elején Názáretben az Ószövetséget idézve a Lélekkel való teljességéről és küldetéséről beszél (Lk 4,16—19), ugyanezt teszi Péter pünkösdkor a Lélek elküldéséről Joel prófétára hivatkozva (ApCsel 2,17-21). Jézus és az igehirdetők sorsa között azonosság van; Jézust a ná- záretiek kivetették (exebalon) (Lk 20,15), ugyanígy István diakónust (ekbalontes) (ApCsel 7,58), Pált és Barnabást is kivetették (exebalon) (ApCsel 13,50). Jézus a Lélek erejével eltelve bejárta Galileát (Lk 4,14), de Péter (ApCsel 4,8) és az apostolok is a Lélek erejével, tettek tanúságot. Jézus Jeruzsálembe vezető útja (Lk 9,51—19,27) Lukács evangéliumának a közepét alkotó nagy egység. Az úton Isten országát hirdeti, és Jeruzsálembe megy, hogy ott szenvedjen, és általa dicsőségébe menjen (Lk 9,51—28). Mindezt az evangélista úgy íija le, hogy Jézus típusa lesz az Apostolok Cselekedeteiben az Isten országát hirdető és szenvedő egyháznak, és az egyháznak is szenvednie kell, hogy Isten dicsőséges országába jusson (ApCsel 14,22).67 44 SCHNACKENBURG, R., Christologie, 301; Stöger, A., Theologie des Lukasevangeliums, in Bibel u. Liturgie (4/1973), 227-232; Ernst, J., Lukas. Ein theologisches Portrait, Düsseldorf 1985, 46-60. “ SCHNACKENBURG, R., Christologie, 297; Gnilka.J., Theologie, 196-205, 218-224. “ SCHNACKENBURG, R., Christologie, 299-300. " Stöger, A., Theologie des Lukasevangeliums, 233—234. TEOLÓGIA 2010/1-2 128
