Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
TÖRÖK CSABA A fundamentális teológia nemzetközi panorámája Szemrevételezve a spanyol teológusok munkásságát, azt látjuk, hogy alapvető jellemzőjükké a nyitottság és az új utak keresése lett. Ennek következménye az is, hogy a szisztematikus munkákban olykor kevésbé mutatkoznak jelentősnek, ugyanakkor a határterületek és új teológiai szempontok (gyakorlati teológia, kultúra, társadalom stb.) vizsgálatában jóval több figyelmet érdemelnének, mint amennyit kapnak. FRANCIAORSZÁG - A KERESZTÉNY HUMANIZMUS ÖRÖKÖSEIKÉNT A mai Európa szellemi arculatának megalkotásában Franciaország kimagasló szerepet játszott: a bölcselet, a szellem alkotásai terén a francia tudósok éppen úgy élen jártak, akár a teológiában. A XX. századi francia teológusok nevét fölösleges lenne sorolni. Ezért érdekes, miként alakul a fundamentális teológia sorsa ezen a nyelvterületen. Mindenképpen látnunk kell, hogy a vizsgálódások útirányát nagyban kijelöli a korábbi meghatározottság: akár a modemista-antimodernista vitára gondolunk, akár azokra a csodálatos erőfeszítésekre, amelyeknek révén egyfajta krisztusi központú keresztény humanizmus, „keresztény kultúra” kibontakozott, amelynek nem csak a teológiát művelők, de az írók, költők, művészek is aktív részesei voltak. Éppen ezért nem meglepő, hogy a francia fundamentálteológiai irodalmat vizsgálva legelőször a krisztológiai kérdésfölvetés tűnik elénk. A vizsgálódások középpontjában Jézus Krisztus személye áll, a krisztológia úgy jelenik meg, mint a fundamentális teológia súlypontja, egyfajta tengely-traktátusa. R. Latourelle napjaink emberének problémáit Krisztus fényébe állítja, ezzel mintegy útirányt szabva másoknak is.81 Többen próbálnak megteremteni egyfajta krisztológiai szintézist, ami egyfelől a legeltérőbb tudományos kutatási eredmények összegzését jelenti, másfelől magában foglal egyfajta teológiai körbetekintést is az egyre markánsabban megnyilatkozó értelmezések és ágazatok között.82 Ki kell emelnünk B. Sesboüé nevét, aki sajátos szempontokból kiindulva kritikai összesítést nyújt. A történelem felől közelítve Krisztus felé termékeny és korunk emberét megszólító módon képes a problémás és már régóta vitatott teológiai kérdések korszerű újragondolására.83 A klasszikus krisztológián belül sajátos hangsúlyt kap nála a szótérioló- gia szempontja.84 * Hogy mindebben nem csak elvont tudományos érdeklődés, de valódi keresztény tanúságtétel és igehirdetés vágya is vezérli, azt mutatja egyik nagy formátumú műve: Hinni. Meghívás a katolikus hitre a XXI. század női és férfijai számára.** Krisztus személye mellett elmélyült figyelmet szentelnek a kinyilatkoztatás kérdésének is. Ezen tematika adekvát vizsgálatában nem lehet eltekinteni az alapvető emberi értelemkeresés kérdésétől, amelyre Isten a kinyilatkoztatás aktusával egyfajta választ ad. Innen kiindulva érthető meg, hogy a hittani tartalmak miként kötődnek eleven és elsza81 Latourelle, R., L’homme et ses problémes dans la lumiére du Christ, Desclée, Toumai 1981. 82 Galot, J., Chi sei tu, o Cristo? (Nuova Collana di Teológia Cattolica 11), LEF, Firenze 1977; Uö., Gesu liberatore, LEF, Firenze 1978; Uő., Cristo contestato, be cristologie non calcedoniane e ia Jede cristologica, LEF, Firenze 1979; az újabb kutatási irányokról körképet ad: Jésus de Nazareth. Nouvelles approches d’une énigme (szerk. Marguerat, D.), Labor et fides, Génévé 1998. Sesboüé, B., Pédagogie du Christ. Éléments de christologiefondamentale, Cerf, Paris 1994 (= Kristzuspedagógiája. Az alapvető krisztológia elemei, Vigilia, Budapest 1997). Sesboüé, B., Jésus— Christ l’unique médiateur. Essai sur la redemption et le salut, voll. I—II, Desclée, Paris 1988. SESBOÜÉ, B., Croire. Invitation a la fői catholique pour lesfemmes et les hommes du XXf siécle, Droguet & Ardant, Paris 1999. 92
