Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
A fundamentális teológia nemzetközi panorámája TOROK CSABA kozó újskolasztika zászlóvivői. Másfelől az elmúlt másfél évszázad történelme állandó kihívások, üldözések és a hit megváltásának szükségessége elé állította a spanyol egyházat. Ebből kifolyólag a klasszikus hitvédelem mintegy az egyházi beszéd lényegéhez tartozott, és tartozik ma is, hiszen épp ebben az országban válik egyre feszültebbé az állam-egyház viszony. Ezen adottságok megmagyarázzák, hogy a spanyol fundamentális teológiai szakirodalomban miért tapasztaljuk nem egyszer azt, hogy nem egy szerző ragaszkodik a klasszikus apologetika felépítményéhez. Napjaink spanyol teológiájáról aj. Bosch szerkesztette kötet körképet nyújt.73 Ebben ő maga a fenti jelenségek okán - tekintetbe véve a XX. századi történelem determinációit is — a spanyol teológiát teológia aisladának, elszigetelt teológiának nevezi74, amely teljességgel hiányzik a nemzetközi teológiai közéletből75. Épp ezért annak, aki ismerkedni akar ezzel a világgal, nagy segítséget nyújthatnak a folyóiratok.76 A kötet szerzői személyes megközelítésből (életük és korábbi publikációk segítségével) tárgyalnak egy- egy témát, így viszonylag átfogó képet kapunk azokról, akik fundamentálteológiai kérdéseket dolgoznak fel: J. J. Alemany, C. Floristán, M. Gelabert, M. Geistera, L. Maldonado, J. M. Mardones, X. Pikaza és mások. írásaikat olvasva leginkább az ötlik szemünkbe, hogy mindannyian igen széles skálán mozognak, előszeretettel foglalkoznak határkérdésekkel (szociológia és teológia, teológia és történelem, feminista megközelítések stb.), ezért munkásságuk olykor nem sorolható be a fundamentális teológia szokványos keretei közé. A spanyol fundamentális teológia legalapvetőbb és legfontosabb dokumentumai a kézikönyvek és tankönyvek, amelyek (alapvetően oktatási célzattal íródva) egyfajta összességét igyekeznek nyújtani a szakteológiai kérdésfölvetésnek.77 Legfőbb intenciójuk az, hogy az értelemadás kérdését kimerítően megválaszolják, középpontba állítva a fundamentális teológia Magna Chartáját, az lPt 3,15-t.78 Meglepő látni, hány és hány műnek szerepel a címében, alcímében vagy előszavában mottóként a péteri mondat. Emellett - hűen a barokk spanyol teológia hagyományihoz - más kortárs nemzeti teológiáknál erőteljesebben foglalkoznak az analysis fidei kérdésével, amely sokszor mintha már el is tűnt volna a fundamentális teológiából.79 Igen fontos jellemzője a spanyol irodalomnak a komolyan vett apologetika, amely tulajdonképpen a klasszikus hármas demonstratio újrafogalmazott megerősítése.80 Azt kell mondanunk, hogy olykor valóban értékes és újszerű meglátásokkal sikerül kibővíteni és megeleveníteni ezt a néha már túlhaladottnak vélt kérdéskört, bebizonyítva, hogy ma is szükség van apologetikára, sőt ma is lehet azt értelmesen és hitelesen művelni. 73 Panorama de la Teológia Espanola. Cuando vida y pensamiento son inseparables (szerk. Bosch, J.), Verbo Divino, Estella (Navarra) 1999. 74 Ld. uo. 23-25. 75 „Una teológia ignorada", ld. uo. 11—14. Jó összegzést ad ezekről uo. 57. 77 Ld. PiÉ-Ninot, S., La Teológia Fundamental. Dar razón de la esperanza, Secretariado Trinitario, Salamanca 20066; Aleu, J., Teológia fundamental, Hechos y Dichos, Zaragoza 1973; Martinez Diez, F., Teológia fundamental, San Esteban, Salamanca 1997; SÁNCHEZ Chamoso, R., Losfundamentos de nuestrafe. trayectoria, cometidos y prospectiva de la teológia fundamental, Sigueme, Salamanca 1981 (= Ifondamenti della nostra fede. La «Nuova teológia fondamentale», Cittadella, Assisi 1983). 78 Ld. BURGGRAF, J., Teológia Fundamental. Manual de Iniciaciön, Rialp, Madrid 2001 (= Teológia fondamentale, Ares, Milano 2004). Ld. Bentue, A., La opción creyente, Sigueme, Salamanca 1986. 80 Ld. OcAriz, F.-Blanco, A., Teológia fondamentale, Universitä della Santa Croce, Roma 1997; UŐK, Revela- ción, Fey Credibilidad. Curso de Teológia Fundamental (Coll. Pelicano), Palabra, Madrid 1998. 91
