Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
TOROK CSABA A fundamentális teológia nemzetközi panorámája egyfajta Erstphilosophie-t hoz létre a fundamentális teológia berkein belül.30 Ennek lényege az értelemben meglévő kettősség (alany-tárgy) és a személyben fellelhető egység (identitás) vizsgálata, mégpedig oly szempontból, hogy e kettő (kettősség és egység) között mi közvetíthet.31 A közvetítés kulcsfogalma a képiség lesz, ami akkor valósul meg, ha a megismerés tárgya teljességgel a megismerő alany képmása lesz. A megismerés így interperszonális távlatot kap, amely magába foglalja az Abszolút és a véges kapcsolatát is, mégpedig olyképpen, hogy az emberek egymás közötti kapcsolataiban megvalósuló sokfajta képiség összessége végül az Abszolútum képmását adja ki. Ez a gondolatmód olyan stabil pontot ad Verweyennek, amelyen állva reagálhat a vattimói pensiero debole gondolatára.32 A verweyeni erstphilosphischer Ansatz természetesen diszkusszió is kiváltott.33 A kritikusok közül mindenképpen ki kell emelnünk T. Pröpper nevét.34 Ő a rahneri transzcendentális teológia útján járva próbálja meg a jezsuita hittudós módszerét a végsőkig vezetni, éspedig úgy, hogy közben törekszik arra, hogy a lehető legteljesebben fejtse ki az emberi szabadság gondolatát. Elemzése végén Pröpper arra a megállapításra jut, hogy ha a szabadság feltétlen önmeghatározásra való képességet jelent35, akkor szembe kell néznünk a teljes szabadságra való képtelenségünkkel, hiszen minden emberi gondolat, döntés, cselekedet szükségszerűen feltételekhez kötött. Másképp fogalmazva: minden szabadságunk csak részleges lehet (és ezáltal hiábavaló), ha csak feltételesen valósulhat meg az, amiről döntünk (bedingte Realisation des unbedingt Ajjirmierten). így tehát az emberi szabadság akkor nem válik abszurddá (és lesz teljesen önmaga), ha létezik a feltétlen megvalósulás lehetősége. Ezzel Pröpper eljut oda, hogy az emberi szabadság szükséges alapjaként — a rahneri transzcendentális módszerből kiindulva - magát az Abszolútumot tételezze.36 Kettejük (Verweyen és Pröpper) vitája a német szakirodalom egyik legizgalmasabb szellemi eseménye lett.37 A középpontban - túl az első filozófia szempontjain - az emberi szabadság és az isteni kinyilatkoztatás viszonya áll. Ebből következik annak a kérdése 30 Unbedingtes Verstehen?! Fundamentaltheologie zwischen Erstphilosophie und Hermeneutik (szerk. Valentin, J.-Wendel, S.), Pustet, Regensburg 2001; Seung-Wook Kim, M., Auf der Suche nach dem Unbedingten, das mich ‘ich’ sein lässt: zur Entwicklung des erstphilosophischen Denkens bei Hansjürgen Verweyen (Ratio fidei 24), Pustet, Regensburg 2004. 31 Ha az értelem kettőssége és a személy egysége között nincs közvetítés, híd, akkor az ember végtelenül abszurd lény. 32 VERWEYEN, H., Theologie im Zeichen der schwachen Vernunft, Pustet, Regensburg 2000. 33 Hoffnung, die Gründe nennt. Zu Hansjürgen Verweyens Projekt einer erstphilosophischen Glaubensverantwortung (szerk. Larcher, G—Müller, K.—Pröpper, T.), Pustet, Regensburg 1996; Peter Ebenbauer: Fundamentaltheologie nach Hansiürgen Verweyen. Darstellung — Diskussion — Kritik (Innsbrucker theologische Studien nr. 52), Tyrolia, ^ Innsbruck-Wien 1998. 4 Legfontosabb művei: Pröpper, T., Der Jesus der Philosophen und der Christus des Glaubens. Ein theologisches Gespräch mit Jaspers, Bloch, Kolakowski, Gardavsky, Machovec, Fromm, Ben-Chorin, Grünewald, Mainz 1976; Uö, Gottes Ja — unsere Freiheit. Theologische Betrachtungen, Grünewald, Mainz 1983; Uö, Evangelium und freie Vernunft. Konturen einer theologischen Hermeneutik, Herder, Freiburg i. Br. 2001. 35 A feltételekhez kötött önmeghatározás nem eredményez par excellence identitást. 36 Pröpper, T., Erlösungsglaube und Freiheitsgeschichte. Eine Skizze zur Soteriologie, Kösel, München 1991 ; Uö, Freiheit als philosophisches Prinzip der Dogmatik. Systematische Reflexionen im Anschluß an Walter Kaspers Konzeption der Dogmatik, in Dogma und Glaube. Bausteine für eine theologische Erkenntnislehre (FS W. Kasper) (szerk. Schoc- kenhoff, E.-Walter, P.), Grünewald, Mainz 1993, 165-192; Uö, Freiheit als philosophische Prinzip theologischer Hermeneutik, in Bijdragen 59 (1998), 20-40. 37 A legjobb összképet adja: Platzbecker, P., Radikale Autonomie vor Gott denken. Transzendentalphilosophische Glaubensverantwortung in der Auseinandersetzung zwischen Hansjürgen Verweyen und Thomas Pröpper (Ratio fidei nr. 19), Pustet, Regensburg 2003.
