Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
A fundamentális teológia nemzetközi panorámája TÖRÖK CSABA is, hogy a fundamentálteológus feladata a végső értelem felmutatása, vagy bizonyos első filozófiai fogalmakból egyfajta „első teológia” kiépítése.38 A két álláspont közötti közvetítés, illetve egy harmadik alternatíva felvetésének faladatát K. Müller vállalja önmagára39, mégpedig a nyelvfilozófia, az indexikáhsok és a velük korreláló bázis-indikátorok elemzése révén. Ennek során az öntudat (az önmagunkról való tudás) mögé kérdezés lehetetlensége váhk nyilvánvalóvá.40 Itt az Abszolútum úgy jelenik meg, mint az emberi kontingencia és az én-tudat feltétlensége közötti szükségszerű közvetítés alapja. Ez a nyelvfilozófiai meglátás egyrészt új vizsgálódásokat tesz lehetővé a Verweyen—Pröpper vitában41, másrészt vallásfilozófiái perspektíváikat is nyit. A kérdéskör42 természetesen számos irányba tovább vezethető. Azt lehet mondani, hogy ezzel a (fundamentális) teológia alapvetésének nagy és sokat ígérő vitája lendült mozgásba43 — nagyban támaszkodva a XIX. században lefektetett alapokra. Nem lenne teljes a német szerzőkre vetett pillantásunk, hogyha nem szólnánk röviden H. Waldenfelsről, akit tudományos tevékenysége a Bonni Egyetemhez köt. Fő műve a Kontextuelle Fundamentaltheologie.*4 A kontextualitás felvetése és szisztematikus feldolgozása mondhatni egyedülálló a német nyelvű irodalomban, amelyet leginkább a fenti, alapvetően absztrakt és spekulatív, illetve teológiatörténeti vizsgálódások hoznak lázba. Nem csoda, hogy Waldenfels hazáján kívül nyert ehsmerést és váltott ki nagyobb hatást.45 Szerzőnk rendszerében a fundamentális teológia a teologizálás alapjává és valós kiindulópontjává lesz (nem megelégedve egyfajta alapszintű vagy bevezető dogmatikai jelleggel). Ez a fundamentale und fundierende Theologie” tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy a hit emberhez való megérkezését, a konkrét valóságba való belépését elemezze.46 Ezért nő túl a waldenfelsi rendszer a klasszikus apologetika hármas osztatán, felmutatva egy negyedik elemet: a megismerést, amelyben a krisztusi evangélium megismerésének dialogikus és interperszonális volta domborodik ki.47 Ugyanígy szólnunk kell J. B. Metzről is, aki alapművét mint fundamentális teológiai alkotást jegyezte, azonban hatástörténetében — mint a gyakorlati vagy politikai teo38 Ld. Pröpper, T., Erstphilosophischer Begriff oder Aufweis letzgültigen Sinnes? Anfragen an Hansjürgen Verweyens „Grundriß der Fundamentaltheologie”, in ThQ 174 (1994), 252—287; Verweyen, H., Glaubensverantwortung heute. Zu den Anfragen von Thomas Pröpper, in ThQ 174 (1994), 288—303. 39 Szó szerint „önmagára vállalásról” van szó, hisz saját művében önmagát idézi a két fenti szerző alternatívájaként, ld. Müller, K., Theologie. Orientierungen für Studium und Beruf Bd. 4: Philosphische Grundfragen der Theologie. Eine propädeutische Enzyklopädie mit Quellentexten, LIT, Münster 2000, 412. 40 Ld. Müller, K., Wenn ich „ich” sage. Studien zur fundamentaltheologischen Relevanz selbstbewußter Subjektivität (Habilitationsschrift Freiburg); nyomtatásban megjelent ugyanezen cím alatt, a Regensburger Studien zur Theologie sorozat 46. köteteként, Peter Lang, Frankfurt a. M. 1994; UŐ., Subjektivität und Theologie. Eine hartnäckige Rückfrage, in ThPh 70 (1995), 161—186; UŐ., Das etwas andere Subjekt. Der blinde Fleck der Postmoderne, in ZKTh 120 (1998), 137-163. 41 Vö. MÜLLER, K., Subjektprofile. Philosophische Einsprüche in eine übetfdllige theologische Debatte, in ThG 40 (1997), 172-180. 42 Értékes összefoglalást ad a fenti hármasról: Tambour, H.-J., Theologischer Pragmatismus. Semiotische Überlegungen zu George A. Lindbecks kulturell-sprachlichem Ansatz, LIT, Münster 2003, 298-300 {„Letzbegründungsvefähren”). Ld. Dogma und Denkform: Strittiges in der Grundlegung von Offenbarung und Gottesgedanke (Beiträge einer Tagung anlässlich der Emeritierung von Thomas Pröpper) (szerk. Müller, K.-Striet, M.), Pustet, Regensburg 2005. A német zsinat utáni irodalmat feldolgozza: Massimo, E., Ratio fidei. I modelli della giustificazione della fede nellapro- duzione manualistica cattolica della teológia fondamentale tedesca post-conciliare, Glossa, Roma 1995. 44 Waldenfels, H., Kontextuelle Fundamentaltheologie, Schöning, Paderborn 1985, 20054. 45 Vö. Vincenzo, P., All’ incontro con Dio. In dialogo con la teológia di Hans Waldenfels, Roma, Cittä Nuova 2006. 46 Ld. uo. 81-90. 47 Ld. uo. 407-495. 87
