Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
A fundamentális teológia nemzetközi panorámája TÖRÖK CSABA Ez a szellemi örökség visszaköszön a fundamentális teológia nagy német nyelvű iskoláinak munkásságában. A tübingeni iskola (amelynek opus magnumz a négykötetes Handbuch der Fundamentaltheologie18) érdeklődésének középpontjában az igazság fogalma áll. Walter Kern az igazság kapcsán különös figyelmet szentelt a fundamentális ekklezio- lógiának és a tanítóhivatal kérdésének.19 Másik fontos témaköre a teológiai ismeretelmélet20 és annak szellemtörténeti kibontakozása volt.21 H. J. Pottmeyer szintén az ekklezio- lógia felé fordult, különös tekintettel a tanítóhivatalra és a pápa péteri szolgálatára, illetve primátusára.22 Ugyanakkor vizsgálta az egyház hierarchikus rendjét, a papság és a laikátus viszonyát.23 Nem hallgathatunk arról, hogy Pottmeyer a II. Vatikáni Zsinat teológiájának ragyogó ismerője, aki nagy elkötelezettséggel áll ki a zsinati tanítás megvalósításának szükségessége mellett.24 Kettejük mellett munkálkodott a négykötetes Handbuch szerkesztésében Max Seckler, aki kitüntette magát a teológiai tudományelmélet terén végzett kutatásaival25 — ő írta a kézikönyv teológiai ismeretelméleti fejezetét is. A másik nagy iskola, a freiburgi figyelmét sokkal inkább az értelem kérdése köti le - ezt mutatja H. Verweyen munkássága.26 Fundamentálteológiájának központi témájává lesz a feltámadás és annak lehetséges megközelítései az értelem/értelmezés terén27, ezzel számos más német hittudóst is buzdítva a további vizsgálódásra.28 Ennél azonban bizonnyal fontosabb Verweyen azon törekvése, hogy az emberi értelemnek a hithez vezető úját, az e kettő közötti kapcsolatot vizsgálja, keresve a hitaktus végső (és kielégítő) megalapozását (Letztbegründung) ,29 Ezzel — visszatérve a nagy német hagyományokhoz 18 Ehrlich hatásáról ld. Mann, E., Idee und Wirklichkeit der Offenbarung. Methode und Auflau der Fundamentaltheologie des Güntherianers J. N. Ehrlich (1810—1864), Verband der Wissenschaftlichen Gesellschaft Österreichs, Wien 1977. Kern, W., Disput um Jesus und um Kirche: Aspekte, Reflexionen, Tyroha, Innsbruck 1980; Die Theologie und das Lehramt (szerk. Kern, W.), Herder, Freiburg i. Br. 1982; Oö., Jesus, Mitte der Kirche. Geistliche Essays, Tyroha, Innsbruck 1979. Kern, W.-Niemann, F.-J., Theologische Erkenntnislehre, Patmos, Düsseldorf 1981; Kern, W., Geist und Glaube: fundamentaltheologische Vermittlungen zwischen Mensch und Offenbarung, Tyroha, Innsbruck 1992. 21 Kern, W., Aujklärung und Gottesglaube, Patmos, Düsseldorf 1981. 22 Pottmeyer, H. J., Die Rolle des Papsttums im Dritten Jahrtausend (QD 179), Herder, Freiburg i. Br. 1999. Pottmeyer, H. J., Das Bleibende an Amt und Sendung des Presbyters. Die ekklesiologische Einordnung des Priesteramtes als Anliegen gegenwärtiger Theologie, in Lebendige Seelsorge 21 (1970), 39-48; UŐ., Theologie der synodalen Strukturen, in Fragen der Kirche heute (szerk. Exeier, A.), Echter, Würzburg 1972, 164-182; UŐ., Die Zuordnung von Laie und Priester im pastoralen Dienst, in Lebendige Seelsorge 29 (1978), 9—18. Pottmeyer, H. J., Die Verwirklichung des 2. Vatikanischen Konzils. Zentrales Anliegen des Großen Jubiläums 2000, in IKaZ 30 (2001), 251-260; Uö., Das Zweite Vatikanische Konzil und die Communio in Christo, in Communio in Christo 27 (2004/1), 30-35. A témához ld. SECKLER, M., Theologein. Eine Grundidee in dreifacher Ausgestaltung. Zur Theorie der Theologie und zur Kritik der monokausalen Theologiebegründung, in ThQ 163 (1983), 214—264. Fő műként megemlítendő: VERWEYEN, H., Gottes letztes Wort. Grundriß der Fundamentaltheologie, Pustet, Regensburg 2000 . Osterglaube ohne Auferstehung? Diskussion mit Gerd Lüdemann (QD 155) (szerk. Verweyen, H.), Herder, Freiburg-Basel—Wien 1995; Verweyen, H., Botschaft eines Toten? Den Glauben rational verantworten, Pustet, Regensburg 1997. Kessler, H., Sucht den Lebenden nicht bei den Toten. Die Auferstehung Jesu Christi in biblischer, fundamentaltheologischer und systematischer Sicht (Neuausgabe mit ausführlicher Erörterung der aktuellen Fragen), Echter, Würzburg 1995. Már doktori munkája is ebbe az irányba mutatott: VERWEYEN, H., Ontologische Voraussetzungen des Glaubensaktes, Patmos, Düsseldorf 1969. Érthető tehát, hogy a szent anzelmi istentan felkelti érdeklődését: UÓ, Nach Gott fragen. Anselms Gottesbegriff als Anleitung, Ludgems, Essen 1978. Aktuális, alapvető fontosságú műve e témakörben: Uö, Philosophie und Theologie. Vom Mythos zum Logos zum Mythos, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 2005. 85
