Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
TÖRÖK CSABA A fundamentális teológia nemzetközi panorámája EGY TEOLÓGIAI TUDOMÁNY ÚTKERESÉSE Nehéz helyzetben van az, aki napjainkban megbízást kap a fundamentális teológia oktatására. Olyan teológiai szaktudományt kell tanítania, amely egyfelől már meggyökeresedett egyetemi rendszerünkben, ugyanakkor mégis új keletű. A hagyományos teológiatörténeti megközelítés a Trient utáni apologetikából, a hármas demonstratio rendszeréből vezeti le ezt az ágazatot, ez az értelmezés azonban erőteljesen reduktív. Ha megvizsgáljuk azon kérdéseket, amelyekkel egy mai fundamentálteológus foglalkozik, azt látjuk, hogy közülük nem egy a régi dogmatika berkeiből származik (gondoljuk az egykori De revelatione traktátusra), más problémakörök pedig a fundamentálfilozófia (hit és értelem viszonya, ismeretelméleti és módszertani kérdésfölvetések) vagy éppenséggel a misszi- ológia (inkulturáció, kontextus, lokális teológiák) és a legtágabban értett ekkléziológia (pluralizmus és egység, tanítóhivatal) birodalmából származnak. Ezen felül léteznek olyan központi és megkerülhetetlen vizsgálódási célpontok, amelyek egyenesen a keresztény hitelemzés mélyéből fakadnak — ilyen az analysis fidei, a Szentírás és Szenthagyomány kapcsolata vagy éppenséggel a teológiai tudományelmélet egyre sürgetőbb tematikája. Nem meglepő tehát, hogy ahány iskola, annyi rendszere a fundamentális teológiának. A magyar „alapvető hittan” megnevezés már egyfajta szemléleti elköteleződést takar, amely szűkíti a fentebb felvázolt paletta színgazdagságát. Ennek okán írásunkban mi következetesen fundamentális teológiáról szólunk, hiszen a nemzetközi tudományosság fényében ennek jelentési köre jóval tágabb, mint pusztán egyfajta dogmatikai alapvetés (a fundamentális teológia mint alacsony szintű vagy bevezető dogmatika szemlélete). Ma már bizonnyal nem létezik senki, aki megkérdőjelezné azt, hogy önálló identitással rendelkező teológiai tudományággal állunk szemben, ugyanakkor alig találkozunk olyan definíciókísérlettel, amelyet feltétel nélkül támogatna a világ fundamentálteológusainak döntő többsége. A következő oldalakon arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk a katolikus világ panorámáját, hogy ezáltal megragadhassuk, merre tart a fundamentális teológia, s ezáltal segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világirodalom vázlatos összképében helyesebben tudjuk értelmezni ennek a csodálatos, magával ragadó ágazatnak a helyzetét, szerepét és fontosságát. 81
