Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai tagjainak sajátos kötelességei és jogai
A megszentelt élet intézményei SZUROMI SZABOLCS ANZELM engedelmesség tehát (vő. CIC. 273. kánon) a szerzetespap esetében a nagyobb elöljárónak való engedelmességet jelenti.5 Az apostoli tevékenység gyakorlásával összefüggésben azonban, a területileg illetékes megyéspüspöknek való engedelmesség is kifejezetten szerepel a 678. kánonban, még az ún. exempt rendek vonatkozásában is. Ennek alapján erősíti meg a 679. kánon a megyéspüspök büntető hatalmát a szerzetesi intézmények tekintetében, amellyel a hívőkre nézve botrányos és káros esetben az egyházi közjó védelmét ellátja (vö. 1320. kánon).6 A hagyományos felosztás szerint a klerikusi státuszból fakadó kötelezettségekhez tartozik a feladatkör elfogadásának kötelezettsége - törvényes akadály esetét kivéve -7; a tanulmányok végzésének kötelezettsége,8 9 amely a szentelés, illetve az örökfogadalom utáni továbbképzést is magában foglalja — különös tekintettel az egyház hittani és fegyelmi tanításának elmélyültebb megismerésére’ —; a celibátus és a tisztaság megtartásának kötelezettsége10; a közös élet (vita communis) kötelezettsége,11 melyet a 280. kánon az egyházmegyés klérus számára is erősen ajánl; a szent zsolozsma végzésének kötelezettsége,12 amely számos szerzetesi intézményben az ünnepélyes kórusimádság kötelezettségét is magában foglalja. Ide sorolandó a klerikusi — szerzetesi — ruha viselésének kötelezettsége, melynek formáját és kötelező alkalmait az illetékes püspöki konferencia13, vagy a szerzetesintézmény saját — esetleg részleges — joga rögzíti (vö. 669. kánon 1—2. §§). A régi jogban erőteljes hangsúllyal szerepelt mind az egyházmegyés papság, mind a szerzetesek vonatkozásában az illő egyházias viselet.14 A megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai jelenleg tevékenységük függvényében igák elő a meghatározott cselekmények végzéséhez és meghatározott helyeken viselendő — az intézményre jellemző — ruhát, illetve férfi intézmények esetében, az azt helyettesítő papi civilt.15 Ilyen alkalmak lehetnek a szentmise, a szentségek és szentelmények kiszolgáltatása, a kórusimádság, a közös étkezések, valamint minden olyan egyéb tevékenység, amellyel a rendtag magát a szerzetesintézményt képviseli.16 Vannak olyan feladatkörök, melyeknek gyakorlása hagyományosan ellentétes a klerikusok és a megszentelt életet követők állapotával.17 Erre vonatkozóan a CIC 285. 5 MONTOYA MartIn del Campo, S., La sántító all’interno della nuova legislazione canonica, in Commentarium pro religiosis et missionariis 85 (2004), 269—297, különösen 289. 6 CIC 1320 - In omnibus in quibus religiosi subsunt Ordinario loci, possunt ab eodem poenis coerceri. 7 CIC (1917) Can. 128; vö. CIC Can. 274.§ 2. 8 CIC (1917) Cann. 131, 590-591; vö. CIC Cann. 279§ 2, 661. 9 CIC (1917) Can. 129 - Clerici studia, praesertim sacra, recepto sacerdotio, ne intermittant; et in sacris disciplinis solidam illam doctrinam a maioribus traditam et communiter ab Ecclesia receptam sectentur, devitantes profanas vocum novitates et falsi nominis scientiam. Vö. CIC 279 —§ 1. Clerici studia sacra, recepto etiam sacerdotio, prosequantur, et solidam illam doctrinam, in sacra Scriptura fundatam, a maioribus traditam et communiter ab Ecclesia receptam sectentur, uti documentis praesertim Conciliorum ac Romanorum Pontificum determinatur, deviantes profanas vocum novitates et falsi nominis scientiam. 10 CIC Can. 277§ 1; vö. Iohannes Paulus II, Exhort. Ap., Pastores dabo vobis (25 mart. 1992): AAS 84 (1992), 657-804. n. 29. 11 CIC (1917), Can. 487; vö. CIC Cann. 280, 573, 574§ 1. 12 CIC (1917), Cann. 132-133, 597; vö. CIC Can. 277§§ 1-3. 13 CIC Can. 284. 14 CIC (1917), Cann. 136§§ 1-3, 596. 15 A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiegészítő szabályai az Egyházi Törvénykönyvhöz, 3. cikkely: A klerikusok öltözködéséről — (...) Liturgikus szolgálatban a liturgikus előírások kötelezőek. Más alkalommal az öltözet reverenda vagy papi civil, vagyis fekete vagy sötét színű öltöny kolláréval. 16 Vö. Seminarian Rule of Life (St. Michael’s Abbey - Orange, CA), 1999. n. 17. "jogtörténeti hátteréhez vö. SZUROMI, Sz. A., A IV. Lateráni Zsinat (1215) határozatainak jelentősége teológiaijogi és történeti szempontból, in Teológia 40 (2006), 85-95, különösen 88. 75
