Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai tagjainak sajátos kötelességei és jogai
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A megszentelt élet intézményei kánon 1—2. §§ rögzítik azt az általános alapelvet, hogy a klerikusok — és a 672. kánon alapján a szerzetesek — minden állapotukhoz nem illő és attól idegen tevékenységtől tartózkodjanak. Az egyes konkrét cselekmények felsorolását a jogalkotó a részleges jog hatáskörébe utalja. Ide sorolandó az orvosi praxis folytatásának (különös tekintettel a pszichoanalitikus tevékenységre18), vagy a nyilvános közhatalom gyakorlásának a tilalma19; valamint általánosságban a klerikusi — szerzetesi — státusszal összeegyeztethetetlen — botrányt kiváltó — életmód tilalma20; illetve a fegyveres katonai szolgálat tilalma.21 Ez utóbbi a 289. kánon 1. § alapján a katonai szolgálatra való önként jelentkezésre terjed ki, mely tilalom alól a saját ordinárius felmentést adhat. Megjegyzendő, hogy ez a tilalom nem vonatkozik a tábori lelkészi szolgálatra.22 Itt kell megemlíteni az illetékes egyházi hatóság engedélye nélküli kereskedelmi és üzleti tevékenység folytatásának tilalmát is23, amelyet a hatályos CIC 1392. kánonja büntetendő cselekményként nevesít.24 A kánonban szereplő „kereskedés” kifejezés, valamely dolog ellenszolgáltatás fejében való megszerzését, és ugyanannak az árunak drágábban történő eladását jelenti, amely nem egyedi alkalommal, hanem rendszeresen végzett tevékenységként valósul meg.25 A felsorolásból kitűnik, hogy ezek a klerikusi kötelezettségek a megszentelt élet intézményeihez tartozó nem klerikus tagokra is vonatkoznak. A szerzetesi élet természetéből következő további kötelességek közé tartozik hagyományosan, a tagok törekvése életük megjobbítására; a fogadalommal — vagy az apostoli élet társaságaiban más kötelékekkel — vállalt evangéliumi tanácsok következetes megtartása; valamint a Regula és a rendi szabályzatok előírásainak mindennapos követése. A közösségi élet, a közös javak, az intézmény meghatározott házában való tartózkodás, a kegyes cselekedetek gyakorlása, a rendi ruha viselése, a klauzúra megtartása, a kórusimádságon, valamint a konventmiséken való részvétel26, mind olyan kötelességek, amelyek pontos szabályozást nyernek a megszentelt élet intézményeinek és az apostoli élet társaságainak saját jogában, illetve a meghatározott ház egyedi szokásjogában.27 2. AZ INTÉZMÉNYEK ÉS TAGJAIK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI A hatályos CIC a 662—672. kánonban önálló cím alatt beszél a megszentelt élet intézményeinek, és azok tagjainak sajátos kötelességeiről és jogairól.28 A 662. kánon leszögezi, hogy a szerzetes alapvető kötelessége, hogy a Krisztus-követést élete legfőbb törvé18 Vö. SC Off., Monitum, 1961. VII. 15: AAS 53 (1961), 571. n. 3. 19 CIC (1917), Can. 139§§ 1-2; vö. CIC Can. 285§§ 2-3. Erdő, P„ Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 20054, 245-246. 20 CIC (1917), Can. 140; vö. CIC Can. 285§ 1. 21 CIC (1917), Can. 141§§ 1-2; vö. CIC Can. 289§ 1. 22 Részletes szabályozása: Iohannes Paulus II, Const. Ap., Spirituali militum curae (21 apr. 1986): AAS 78 (1986), 481-486. 23 CIC (1917), Can. 142; vö. CIC Can. 286. CIC Can. 1392 — Clerici vel religiosi mercaturam vel negotiationem contra canonum praescripta exercentes pro delicti gravitate puniantur. 25 Erdő P., Egyházjog, Budapest 20054, 661—662. De religiosis ad normam Codicis luris Canonici (ed. Schaefer, T.), Roma 19474, 672—735. Vö. Constitutiones Ordinis Canonicorum Regularium Premonstratensium, 1994. nn. 57, 84—85, 90. ANDRÉS GutiÉrrez, D. J., Las formas de vida consagrada. Comentario teológico-juridico al Código de Derecho Canonico, Madrid-Roma 2005, 406-408. 76
