Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Bácskai Károly: Az alázat mint bibliai paradigma
Szintén ide sorolható a Zsidókhoz írott levél bizonyságtétele Jézusról mint főpapról, aki az emberhez hasonlóan szenvedte el az erőtlenséget: Zsid 4,15 Nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. A fentiek kiegészíthetők még a Róm 8,18-31-gyel, amelyben arról vall az apostol, hogy a szenvedés „elszenvedése” és annak legyőzése szorosan egybefonódik és összekapcsolódik. Eszerint az egész teremtett világ alá van vetve a szenvedésnek és a múlandóságnak, és várja a megváltást. Maguk a keresztények is részesei ennek a vágynak, „és Isten Lelke még ott is esedezik helyettünk és értünk, ahol mi már nem leljük a szavakat. De éppen ebben a helyzetben az a bizonyosság vezet minket, hogy Isten szeretete, amelyet kinyilvánított abban, hogy Fiát adta értünk, minden szenvedést legyőz”29. Pál is ebben a szellemben zárja a gondolatmenetet: Róm 8,38-39 Meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban. BÁCSKAI KÁROLY Az alázat mint bibliai paradigma A KERESZT MÉLYSÉGE A Krisztusban velünk találkozó Isten olyan Isten, aki úgy van velünk a szenvedésben, hogy egyúttal le is győzi azt. Jézus életútja ezzel a szótériológiai megalapozottsággal szabja meg az egyéni és a közösségi élet irányát, nemcsak a híveket és a gyülekezetét, de az egész teremtett világot, a halált is vállaló isteni szeretet hatósugarába állítva.30 A Filippi-levél idézett szakaszához visszatérve, Jézus földi életének (szolgálatának) eseményein is túlhaladva, Pál apostol itt jut el a gondolati ív legmélyebb pontjához. A krisztusi alázat bemutatásához Jézus életének az eseményei is elégséges támpontot nyújtanak. A kenózis szempontjából sokatmondó a földi dimenzió is, amennyiben „Krisztus kenó- zisa anyja méhében kezdődik, és a keresztfáján teljesedik be. És mindaz, ami a kettő között van, kenózis”31. Jézus édesanyja, Mária a lehető legkisebb és a legkiszolgáltatottabb (8oÚA.r|, rabszolganő — ld. Lk 1,48), Isten azonban még ennél is kisebb: Isten Mária kicsinyévé válik, azaz a kicsinynek, a legkisebbnek a kicsinye (a gyermeke) lesz. Az isteni alázatnak a mértékéről, másképpen a Jézusban szolgai formát, azaz emberi testet öltött isteni szeretet tágasságáról azonban a legátfogóbban a preegzisztens lét és a kereszthalál közötti távolság alapján alkothatunk fogalmat.32 Krisztus halála a bűnözők gyalázatos halála volt, az emberekben gúnyt és megvetést ébresztett.33 Krisztus kenózisa teljes volt ha29 Uo. 170. 0 CSERHÁTI, S., Pál apostolnak afilippibeliekhez irt levele, Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Budapest 1976, 94. 31 VáRIIXON, F., Isten alázata és szenvedése, 2002. 126. 32 CSERHÁTI, S., Pál apostolnak afilippibeliekhez irt levele, Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Budapest 1976, 97. 33 Uo. 1976, 102-103. 6
