Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)

2009 / 1-2. szám - Hámori Antal: Az életvédelem kritikus pontjai (abortusz, sterilizáció, drogfogyasztás, "eutanázia")

Az életvédelem kritikus pontjai HÁMORI ANTAL Vallom, hogy a magzati, embrionális korban lévő emberi életnek a megszületett em­beri élettől eltérő jogi minősítésére a törvényhozónak és az alkotmányozónak jogsze­rűen nincs lehetősége, mert a magzatot, embriót - akár az anyatestben van, akár azon kí­vül (mesterséges körülmények között) — fogantatásának pillanatától kezdve embernek, feltétlen jogalanynak (teljesen jogképes személynek) kell tekinteni.225 Az élettel nem rendelkezhetünk;226 mi emberek az életnek csak gondos sáfárai va­gyunk, és nem a szuverén ura.227 A mi feladatunk, hogy az életet hálával, szeretettel elfogad­juk és megőrizzük: a Teremtő dicsőségére és lelkünk üdvösségére.22* válaszd tehát az életet, hogy élj és megsokasodj, és az Úr, a te Istened megáldjon téged azon a földön, ahova indulsz, hogy birtokodba vedd.”229 „A győzelem az életé lesz”; - „a halált elnyelte a győzelem.”220 Istené a dicsőség mindezért! 225 Hámori, A., A magzat élethez való joga, Logod Kiaó, Budapest 2000, 153; Hámori, A., A magzat életjoga, Alfa, Budapest 1997,76; Hámori, A., Magzatvédelem a magyar jogban, in Családi Jog 3 (2005/1), 7—16.; Hámori, A., Magzatvédelem a magyar jogban I—II, inMBSZ 10 (2004/3), 8-21, (2004/4), 22—34; Hámori, A., A magzat élet­hez való joga, in MBSZ 6 (2000/3), 1-10; Hámori, A., A magzat jogalanyisága és perbeli jogképessége a hatályos magyar jogban I—II, in MBSZ 5 (1999/4), 8-17 6 (2000/1), 7-14; Hámori, A., A magzat élethez való jogáról, in Anya-Ország 1 (1999/2), 7-8. KEK 2280; EV 81; EDC 137. („Főleg, »semmi és senki sem adhat felhatalmazást ártatlan emberi lény, akár magzat vagy embrió, gyermek vagy felnőtt, öreg, beteg, gyógyíthatadan vagy haldokló megölésére. Sőt, mi több, senki sem kérheti ezt a gyilkos cselekedetet saját maga vagy másvalaki számára, akiért felelős, sem nem egyezhetik bele sem kifejezetten sem bennefoglaltan. Semmiféle hatóság nem írhatja elő vagy engedélyezheti törvényesen. Tény az, hogy ez az isteni törvény megsértése, sérelem az emberi személy méltósága ellen, életel­lenes bűntett, merénylet az emberiség ellen.«”), 139, 147. Vö. EV 3; KEK 2261. 227 KEK 2280. Vö. uo. 2258.; MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 93. Egyedül Isten az élet ura, kezdetétől a végéig. Ld. KEK 2258.; vö. Tér 1,28; 2,15-18,24; 4,9-15; 5,1-3; 9,5-6; 15,5; Kiv 20,13; 21,12-27; 22,20-26; 23,7; 34,28; Lev 19,18; Szám 21,8-9; MTörv 5,17; 30,15-20; 32,4,39; lSám 2,6; 2Mak 6,23; 7,22-23; Jób 12,10; 34,15; Zsolt 8,5-6; 15,5; 21,10; 29,3-4; 70,5-6; 101,12; 102,3,14; 103,29; 115,10; 125-126; 127,3-4; 130,2; 138,1,13-16; Préd 3,11; Bölcs 2,23; 11,26; Sir 17,3,6,9; 41,5-6; íz 35,5-6; 49,15; 53,10-11; 61,1; 65,20; 66,1-2,12-13; Jer 1,5; 2,13; 10,8-12; 19,4; 31,31-34; Bár 4,1; Ez 22,2-3; 24,6-9; 36,25-26; Oz 11,4; Ám 2,7; Mt 4,4,23-25; 5,17,21-22,38-48; 6,25-34; 7,12; 10,7-8; 19,4,16-18; 25,31-46; 27,52; Mk 6,13,17-29; 8,35; 10,45; 15,24-36,39; 16,18; Lk 1,24-25,38; 2,11; 4,18; 5,31-32; 23,33-34,43-46,48-49; Jn 1,1-5,12-13; 3,3,13-15,21,34; 5,26; 6,33,40; 8,12; 10,10,17; 11,4-6,25-26; 12,31-32; 14,6; 15,13; 19,30,37; ApCsel 7,38; 10,38; Róm 5,8,12-21; 8,29; 13,9-10; lKor 15,45; Kol 1,15; Zsid 1,3; 10,9; lPt 2,21; ljn 3,1-2,14-15; GS 12., 50.; EV 2., 39-41., 46-51., 55., 57.; FC 28.; DonumV Bev. 5., in AAS 80 (1988) 76-77.; EDC 42-43., 47.; 136-137.; MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 13. 228 KEK 2280; „Csak az a szabadság vezeti el az emberi személyt igaz javához, mely aláveti magát az Igazságnak. A személy java: az Igazságban lenni és tenni az Igazságot.” (II. JÁNOS PÁL PÁPA, Beszéd a Nemzetközi Moralista Kongresszushoz, 1986. április 10., in Insegnamenti di Giovanni Paolo II, IX. 970; VS 84); Denzinger-Hünermann és Fila-Jug 4572. VI. PÁL PÁPA, Evangelii nuntiandi kezdetű apostoli buzdítás, 1975. december 8., in AAS 68 (1976), 5—76, 10. („Fáradoznunk kell és szenvednünk; az evangélium elvei szerint kell élnünk, meg kell tagad­nunk magunkat, és fel kell venni keresztünket; a nyolc boldogság szelleméhez kell tartanunk magunkat. Főképpen pedig arra van szükség, hogy lelkileg teljesen megújuljunk. Az evangélium »metanoiá«-nak nevezi a megtérést, felfogásunk és szívünk teljes megváltoztatását.”)]. Azok, akik az életet kioltják, „a halált megtapasz­talják”; akik az élet oldalán állnak, élni fognak. Vö. Tér 2,15—17; 3,1—24; 4,2-16; MTörv 12,23; Bölcs 1,13-14; 2,23-24; 11,26; Mt 19,17; 22,32; 25,31-46; Lk 2,10-11; 10,29-37; Jn 3,16; 8,44; 10,10; 16,21; ApCsel 10,38; lKor 15,20-27; ljn 3,1-2,11-12; GS 22.; EV 1-3., 7-8., 25., 89.; EDC 1-11., 32-34., 36-37., 43., 47., 114-129., 138., 140., 143., 147-150.; KEK 2288. (2271.); Denzinger-Hünermann és Fila-Jug 815, 3720. „A bábák félték az Istent.” (Kiv 1,17). 229 MTörv 30,15-20. 230 lKor 15,54-55 (vö. Jel 21,4); EV 25g. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom