Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)

2009 / 1-2. szám - Hámori Antal: Az életvédelem kritikus pontjai (abortusz, sterilizáció, drogfogyasztás, "eutanázia")

rás mellett (az indokolásban is megjelenítve és a tömegtájékoztatás eszközei útján közzé­téve az előzőekben említetteket) - kivitelezhető.162 HÁMORI ANTAL Az életvédelem kritikus pontjai 6. A drogfogyasztás cletellenessége Az Egészségügyben Dolgozók Lelkigondozásának Pápai Tanácsa az Egészségügyben Dolgozók Chartájában rámutat arra, hogy a drogfogyasztás életellenessége körében a szándékosság is megjelenik. A Charta — a gyógyszerfüggőség okai körében — kimondja: „A kábítószerszedés és hozzászokás csaknem mindig a felelősség alóli nem szükségszerű kibúvás eredménye, a priori tiltakozás a társadalmi berendezkedés ellen, amelyet az illető elvet, anélkül, hogy pozitív javaslata lenne az ésszerű reformra, valamint az értékek hiá­nya által motivált mazochizmus kifejezése. Aki drogokat szed, nem érti meg vagy elve­szítette az értékek és az élet értelmét, tehát elveszítéséig menően kockára teszi azt: sok, túladagolásból eredő haláleset valójában szándékos öngyilkosság. A kábítószerszedő nihilisztikus lelkiállapotba kerül, magatartásában a halál ürességét választja az élet teljessége helyett.”163 „Erkölcsi szempontból »a drogok használata mindig tilos, mert magában foglalja a szabad személyként való gondolkodás, akarás és cselekvés nem indokolt és ésszerűtlen elutasítását«.164 A kábítószer tilosnak mondása nem jelenti azt, hogy elítéljük a kábítósz­erszedőt. Ezek a személyek »nehéz rabszolgaságként« élik meg állapotukat, amelyből szükségük van a szabadulásra.165 Az erkölcsi vétkesség kimondása és megszorító törvé­nyek alkalmazása nem vezet gyógyuláshoz, hanem annak a rehabilitáció útján kell tör­ténnie, amely anélkül, hogy elnézné a kábítószeren élők esetleges vétkességét, elősegíti az állapotukból való kiszabadulásukat és újra-beilleszkedésüket.”166 A Charta az életöröm helyreállítása vonatkozásában a következőket tartalmazza: „A kábítószerekhez hozzászokott személy méregtelenítése nem csupán orvosi kezelés. Sőt mi több, a gyógyszerek haszna kevés vagy egyáltalán semmi, bár az elvonás bizonyos ese­teiben és szakaszában az élet megóvása múlhat alkalmazásukon. A méregtelenítés teljes értelemben vett emberi folyamat, ami azt jelenti, hogy »teljes és végérvényes értelmet adunk az életnek,«167 és ezáltal helyreállítjuk a hozzászokottakban azt »az önbizalmat és üdvös önbecsülést«, ami segít nekik újra felfedezni az élet örömét.168 Drogokhoz hozzá­szokott személyek rehabilitációjában fontos, »hogy megpróbáljuk megismerni az egyéne­ket és megérteni belső világukat; odáig juttatni őket, hogy felfedezzék vagy újra felfedez­zék személyekként őket megillető méltóságukat. Segítenünk kell őket abban is, hogy 162 HÁMORI, A., A családtervezési célú művi meddővé tétel szabályozásának módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcso­latos országgyűlési képviselői szavazat, in Magyar Kurír 96 (2006) (www.magyarkurir.hu — 2006. augusztus 23.). 163 EDC 93. 164II. JÁNOS PÁL PÁPA, Beszéd a Nemzetközi Drog- és Alkohol-Konferencia résztvevőihez, 1991. november 24., in Insegnamenti XIV/2 (1991), 1252, 4. 165 Vő. II. JÁNOS PÁL PÁPA, Beszéd a Terápiás Közösségek VII. Világkongresszusának részivevőihez, 1984. szeptember 7., in Insegnamenti VII/2 (1984), 347, 3. 166 EDC 94. 167 Vö. II. JÁNOS PÁL PÁPA, Beszéd a Terápiás Közösségek VII. Világkongresszusának résztvevőihez, 1984. szeptember 7., in Insegnamenti VII/2 (1984), 350, 7. 168 Vö. II. JÁNOS PÁL PÁPA, Üzenet a bécsi nemzetközi kongresszushoz, 1987. június 4., in Insegnamenti X/l (1987) 1940-1943. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom