Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Hámori Antal: Az életvédelem kritikus pontjai (abortusz, sterilizáció, drogfogyasztás, "eutanázia")
Az életvédelem kritikus pontjai HÁMORI ANTAL A kutatás, beavatkozás és ezek támogatása csak abban az esetben engedhető meg, ha erkölcsileg biztos, hogy sem a még meg nem születettnek, sem pedig édesanyjának életét, sértetlen épségét nem fenyegeti károsodás, és azzal a feltétellel, hogy a szülők megfelelő tájékoztatásuk után önként adták beleegyezésüket a beavatkozáshoz. Az emberi lény, egyedülálló méltósága miatt, csak olyan biztosítékok mellett vethető alá kutatásnak, beavatkozásnak, amelyek az alanyi és nem tárgyi értékű lénnyel szemben kötelezőek. Az emberi lény soha nem tehető eszközértékűvé. Emiatt a biológiai-orvosi tudományoknak nincs meg ugyanaz a kutatási szabadságuk, mint a tárgyakkal foglalkozó tudományoknak. A kutatás, beavatkozás területén is az erkölcsi és jogi norma azt kívánja meg, hogy a cél az emberi lény jólétének előmozdítása legyen; a vizsgálatoknak és beavatkozásoknak az érintettek javát kell szolgálniuk. Minden kutatás és beavatkozás, amely ellentétes az emberi lény igaz javával, erkölcstelen és jogellenes. Ilyen tevékenységbe energiát és forrásokat befektetni ellentétes az emberi lényre irányuló tudomány céljával és haladásával.147 5. A művi meddővé tétel elfogadhatatlansága A fogamzás megakadályozásának szélsőséges fajtája a művi meddővé tétel (sterilizáció). Az említett életellenes magatartásokkal való hasonlóság: az emberi élet elutasítása (megsemmisítése) és az emberi élet továbbadásának elutasítása között áll fenn. Megfigyelhető az is, hogy míg a „mesterséges megtermékenyítés” esetében a „minden áron” való gyermekhez jutás iránti vágy jelenik meg,148 addig a sterilizációnál ennek éppen az ellenkezője.149 A sterilizáció nyilvánvalóan nem szolgálja a humánembrió védelmét; akkor sem, ha a fogamzás még nem következett be,150 és akkor sem, ha esetleg mégis bekövetkezett, amit elvileg nem lehet kizárni akkor sem, ha valóban roppant kicsi a valószínűsége (ezen utóbbi esetben az embrió egészséges fejlődése jóval kevésbé biztos). A sterilizáció majdnem mindig végleges, alapvetően visszafordíthatatlan; maradandóan (súlyosan) sérti az ember méltóságát és sérthetetlenségét (egészségét), valamint az igazságosságot;151 maradandó fogyatékossággal, illetve súlyos egészségromlással, egész147 HAmori, A., Az emberi embrióval kapcsolatos kutatás, beavatkozás erkölcsi és jogi minősítése, in Magyar Kurír 96 (2006/12), 12—13. Vö. Európai Unió 7. kutatási keretprogramja. HAmori, A., A humánembrió védelme erkölcsteológiai nézőpontból, in Erkölcsteológiai Könyvtár (szerk. Tarjányi, Z.), JEL Kiadó (151), Budapest 2008, 89—103. (vö. uo. 81—88.); HAmori, A., Az emberi reprodukdóra irányuló különleges eljárások erkölcsi és jogi aspektusai, in Szabadságra elhivatva az életért (szerk. HAmori, A.-Rojkovich, B- SzilAgyi, Sz.), Magyar Katolikus Családegyesület (103), Budapest 2007, 65—75; ELAmori, A., Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások erkölcsi és jogi minősítése (Moral and Legal Qualification of Special Methods Aiming at Human Reproduction), in A Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének Tudósítója 23 (2006/4), 121-135; HAmori, A., Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások erkölcsi és jogi minősítése, in Studia Wesprimiensia 8 (2006/1—II), 125—135; HAmori, A., Az in vitro fertilizáció erkölcsi és jogi aspektusai (Moral and Legal Aspects of In Vitro Fertilization), in A Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének Tudósítója 22 (2005/4), 144—153; HAmori, A., Életvédő Fórum: Állásfoglalás az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokról (Budapest 2006. március 25.), in „Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, dvil- és vallásügyi bizottságának »Eszmecsere a művi meddővé tételről« címmel megtartott szakmai tanácskozása 2006. július 20.” című kiadvány (kiadja: az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága), Budapest 2006, 90—94. Elgondolkodtató, hogy akkor, amikor az Egyház tanítása a kettő közötti „mértéket” képviseli, egyesek az Egyházat „vádolják” szélsőséggel. Az ember biztosítási szerződésben kedvezményezettként akkor is szerepelhet, ha még meg sem fogant. (Ld. pl. JOBBÁGYI, G., Magyar polgári jog II, Személyi jog, Novotni Kiadó, Miskolc 1997, 21.) 151 FC 30. (Denzinger-Hünermann 4711.) 39
