Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Hámori Antal: Az életvédelem kritikus pontjai (abortusz, sterilizáció, drogfogyasztás, "eutanázia")
HÁMORI ANTAL Az életvédelem kritikus pontjai A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2003. évi bioetikai körlevele a következő tanítást tartalmazza: A még meg nem született gyermekek egészségi állapotának vagy akár nemének meghatározására szolgáló invazív és nem invazív módszerek tartoznak a prenatális diagnosztika tárgykörébe.122 Ettől megkülönböztetendő az ún. preimplantációs diagnosztika, amely az in vitro (mesterséges körülmények között) megtermékenyített petesejtek vizsgálatát jelenti. Ebben az esetben csak azokat az embriókat ültetik be az anyaméhbe (implantálják), amelyeket egészségesnek ítélnek, a többit megsemmisítik.123 Az ún. „számfeletti” embriók kiválogatása, lefagyasztása, kísérleti felhasználása elfogadhatatlan, mert az emberi életet az egyszerű „biológiai anyag” szintjére fokozza le, amellyel szabadon lehet rendelkezni.124 Ezért a preimplantációs diagnosztika erkölcsileg nem fogadható el.125 A prenatális diagnosztika erkölcsi megítélésének hátterében is az emberi élet és az emberi méltóság védelme áll. Az egészség előmozdítása alapvető érték, de az örökletes vagy más betegség nem ok a magzat megölésére. Az ember léte és létének minősége nem áll azonos etikai síkon. Nem a létminőség bizonyos kritériumok alapján meghatározott foka ad jogot a védelemhez és az élethez, hanem az emberiét maga.126 Kerülni kell az olyan vizsgálatokat is, amelyek tisztességes célja és lényegileg ártalmatlan volta nem állítható kielégítő biztonsággal.127 A prenatális diagnosztika rendeltetése az, hogy gyógyító beavatkozásokat tegyen lehetővé, biztonságérzetet és békét adjon várandós asszonyoknak, akiket magzati károsodásra vonatkozó kétségek gyötörnek, és megkömyékez az abortusz kísértése, valamint ha a prognózis kedvezőtlen, előkészítse őket a hátrányos helyzetű gyermek fogadására.128 A prenatális diagnosztika súlyos módon ellentétben van az erkölcsi törvénnyel, ha — aszerint, hogy milyen eredménnyel jár — abortusz elvégzésének lehetőségét veszi számításba. így egy olyan diagnózis, amely fejlődési rendellenességet vagy örökletes betegséget mutat ki, nem jelenthet egyúttal halálos ítéletet is,129 hiszen a magzattal fogantatása pillanatától kezdve személyként kell bánni.130 A magzati korban végzett genetikai vizsgálat kiélezi annak a veszélyét, hogy már nem a gyengeséget, hanem a gyengét akaqa kiszűrni. Kimondja az ítéletet: a „nemkívánatos” élettől meg kell szabadulni. Ezzel egyértelműen nemet mond az érintett szülővel és gyermekkel való szoldaritásra.131 A vizsgálattal kapcsolatos tanácsadásnak az életet kell védenie.132 Az anyagi segítségnyújtás mértéke és módja, valamint a társadalom együttérzése az érintettel megmutatja, hogy egy társadalom mennyire veszi komolyan az élet védelmét.133 Fontos hangDown’s Disease Patient and his Parents for Damages against a Hospital), in A Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének Tudósítója 24 (2007/4), 143—159; Hámori, A., A Doum-kórosgyermek és szülei kórházzal szembeni kártérítési keresete, in Tál és Kendő 18 (2007/4), 12—14. 122 MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 51. 123 Uo. 52. 124 EV 14. 125 MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 67. 126 Uo. 57. 127 Uo. 58.; EDC 59-60. 128 EDC 61.; MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 59. (vö. uo. 54.). 129 DonumV I., 2.; és EV 14. 130 KEK 2274.; EDC 61.; MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 60. 131 MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 61. J32 Uo. 64. 3 HÁMORI, A., Kártérítési felelősség a fogyatékossággal való születés miatt?, in Magyar Jog 54 (2007/2), 92-100; HÁMORI, A., Doum-kóros gyermek és szüleinek kórház elleni kártérítési keresete (Action by a Down's Disease Patient and his Parents for Damages against a Hospital), in A Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének Tudósítója 24 (2007/4), 143-159; HÁMORI, A., A Down-kóros gyermek és szülei kórházzal szembeni kártérítési keresete, in Tál és Kendő 18 (2007/4), 12-14. 36
