Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Schelling vallásfilozófiájának főbb állomásai
ROKAY ZOLTÁN 1 Schelling vallásfilozófiájának főbb állomásai criticum et philosophicum” (Kritikai és filozófiai kísérlet az emberi bajok első eredetének legrégebbi filozófiai magyarázatára a Ter. III.-ban) 1795, továbbá a „De Marcione pauli- narum epistolarum emendatore” (Markionról, a páli levelek kijavítójáról), disputációs tétel, ugyancsak 1795-ben. Tübingeni éveiben Schelling foglalkozott a Galata- és Római levéllel, valamint Jézus gyermekségtörténetével is. Már ekkor megismerkedik Fichte gondolataival. Erről tanúskodik az „ Über die Möglichkeit einer Form der Philosophie” (A filozófia formájának lehetőségéről egyáltalán) 1794. A tübingeni évek után először Stuttgartban házi tani tó, majd elhagyva Württem- berget, a „hivatalnokok és papok országát”, Lipcsében folytatja tanulmányait. Ebből a korszakból származik a „ Vom Ich als Prinzip der Philosophie” (Az Énről mint a filozófia elvéről), valamint a „Philosophische Briefe über Dogmatismus und Kritizismus” (Filozófiai levelek a dogmatizmusról és kriticizmusról) 1795. Lipcsében Schelling matematikát, fizikát és orvostudományt is tanul. Ezek a stúdiumok meghatározzák Schelling odafordu- lását a természetfilozófiához, és a következő korszak írásait: „Einleitung zu den Ideen zu einer Philosophie der Natur” (Bevezetés a természet filozófiájának ideájához) 1797, „Erster Entwurf eines Systems der Naturphilosophie” (A természetfilozófia rendszerének első tervezete), 1799. Időközben Schelling 1798-ban Jénába távozik, ahol először magántanárként működik, majd Fichtét követi tanszékén. Négy évig tanít Jénában. 1803-ban elveszi a nála 14 évvel idősebb A. W. Schlegel feleségét, Carolinét. A jénai évek legjelentősebb termékei: „System des transzendentalen Idealismus” (A transzcendentális idealizmus rendszere) 1800, „Darstellung meines Systems der Philosophie” (Filozófiai rendszerem ismertetése) 1801, valamint „Bruno oder über das göttliche und natürliche Prinzip der Dinge. Ein Gespräch” (Bruno, avagy a dolgok isteni és természeti eredetéről. Beszélgetés) 1802. 1803—1806-ig Würzburgban tart előadásokat. Ezek közül ezen a helyen a „Philosophie und Religion”-t (A vallás filozófiája) 1804, kell megemlíteni. 1806-ban a müncheni akadémia tagja lesz, és az 1820—1827 közötti erlangeni tevékenységét kivéve a bajor fővárosban marad 1841-ig. Ennek a korszaknak jelentős publikációi: „Philosophische Untersuchungen über das Wesen der menschlichen Freiheit” (Filozófiai kutatások az emberi szabadság lényegéről) 1809, amely Caroline halálával együtt fordulópontot jelent Schelling filozófiájában. 1811-ben regisztrálhatók első kísérletei nagy, átfogó művének, a „ Weltalter” (Világkorszakok) első vázlatai, amely azonban mindvégig töredék maradt. 1812-ben feleségül veszi a nála 14 évvel fiatalabb Pauline Gottert. Ebben az évben jelenik meg „Denkmal der Schrift von den göttlichen Dingen usw. des Herrn F. Heinrich Jacobi” (F. Heinrich Jacobi úr az isteni dolgok stb. írásának emlékműve) — az általános vélemény szerint Schellinghez nem méltó stílusban írt válasz Jacobi támadására, amelyben az Schellinget panteizmussal vádolja.4 Végül Schelling utolsó, jelentősebb publikációja, a „Die Gottheiten von Samothrake” (A szamothrákei istenségek) 1815. 1821—1827-ig Erlangenben tart előadásokat, többek között a mitológia filozófiájáról. 1827-ben I. Lajos bajor király hívására visszatér Münchenbe, az akkor alapított egyetemre, ahol szintén a mitológia filozófiájáról, 1832-ben a „Philosophie der Offenbarung”, illetve a „pozitív filozófia” címen tart kurzusokat. Ezek anyaga kéziratban maradt ránk. 1841-ben, tíz évvel Hegel halála után, IV. Frigyes Vilmos meghívta Schellinget a 3 Ebben a fejezetben elsősorban Rudolf Haym, Die Romantische Sc/itde-monográfiájára támaszkodom: Berlin 19143 (612-722), de a Theologische Realenzyklopädie (TRE) „Schelling”-dmszavát is figyelembe veszem. ‘Vő. Rokay, Z., Fichte és Schelling ,Jilozófiai” szócsatája, in Egyetemes értékek, Veszprém 2008, 57-62 (a továbbiakban: Rokay 2008). 212 TEOLÓGIA 2009/3-4
