Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)

2009 / 3-4. szám - Puskás Attila: A szentté avatásban megállapított csoda teológiai értelmezése

PUSKAS ATTILA ■ A szentté avatásban megállapított csoda teológiai értelmezése csodának és felismerésének a kritériuma, hogy a másod-okok eszköz-oki együttműkö­dését ki tudnánk, vagy ki kellene zárnunk. Abban az értelemben azonban beszélhetünk az isteni cselekvés egyfajta közvetlenségéről, hogy a csoda jel-eseményében Istennek az ember üdvözítésére irányuló cselekvése közvetlenebb és szembetűnőbb módon meg­nyilatkozik, mint a természet szokásos rendjében működő általános gondviselésén keresz­tül. Ez a fajta jelszerű, személyes üzenetet hordozó közvetlenség azonban nem igényli a teremtményi másod-okok kizárását, sőt adott esetben éppen azáltal valósulhat meg, hogy Isten felhasználja és természet adta lehetőségeik határán túli hatás elérésére fokozza működésüket. Feltételezhetjük, hogy a csodás gyógyulások esetében is erről lehet szó. 210 TEOLÓGIA 2009/3-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom