Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 3-4. szám - Beke Margit: A pazmanita kispapok nevelése a XIX. században
BEKE MARGIT A pazmanita kispapok nevelése a XIX. században BEVEZETÉS A Collegium Pazmanianum a XVII. századtól kezdve a papi szeminárium céljaira szolgált, vagyis elsősorban kollégium volt, azok között is kiválónak számított, hiszen a hazai íróság legkiválóbbjait fogadta és bátran nevezhetjük az elitképzés színhelyének.1 Pázmány Péter 1623. szeptember 20-án alapította meg Bécsben a róla elnevezett kollégiumot.2 Ez már a második alapítás, és ettől kezdve indulhatott a papnevelés Bécsben. A XIX. században 1803-tól indult újra az élet, amikor még esztergomi és az esztergomi főegyházmegyéből kiszakadó szepesi, rozsnyói és besztercebányai püspökségek is küldhették kispapokat, illetve Erdély is. A szeminárium később generális szemináriummá vált, vagyis minden egyházmegye küldhetett növendékeket.3 A kollégiumban szigorú papnevelés folyt, a teológiai képzést pedig a bécsi egyetem teológiai kara biztosította. 1. A PAPI LELKISÉG A kollégiumi színhelyek, a szemináriumi törvények azt a célt szolgálták, hogy a papi lel— kületet alakítsák. Ennek a lelkületnek a formálását az intézeti törvények pontosan körülhatárolták. Különösen az 1851-es törvények engednek mély bepillantást a papi erényekről vallott felfogásról és eszményről.4 Minden nevelés, tanulás arra irányult, hogy jó — mi több, kiváló — papok kerüljenek ki az intézet falai közül, hiszen ez a papi réteg az elitet fogja képviselni a magyar egyház életében. Arra keressük a választ, hogy milyen erényekkel rendelkezzen a pazmanita. A források megfogalmazásában minden keresztény erény arra szolgáljon, hogy Krisztus lelkét hirdesse, de azt másokba betölteni nem tudja, ha önmagában nincs meg. A főerények 1 Vö. Beke, M., Fejezetek az új- és legújabb kori elitképzéshez. A katolikus egyház szerepe a modem magyar értelmiségi elit nevelésében a bécsi Pázmáneumban. Akadémiai doktori értekezés. Kézirat. 2 Az alapításra vonatkozóan vö. Rimely, C., Historia Collegii Pazmaniani, Viennae 1865; Fraknói, V., A bécsi Pázmány-intézet megalapítása, Budapest 1923; Galla, F., A Pázmáneum alapítása és a Szentszék, Vác 1935 (Olasz- országi Magyar Oklevéltár); Fazekas, I., A Pázmáneum története az alapítástól a jozefinizmus koráig (1623—1784), in A bécsi Pázmáneum (szerk. Zombori, I.), METEM, Budapest 2002, 9-176. 3 Beke, M., A Pázmáneum története az újraindulástól napjainkig (1803-2002), in A bécsi Pázmáneum (szerk. Zombori, I.), METEM, Budapest 2002, 177-343. 4 Prímási Levéltár (a továbbiakban PL), ScitovszkyJános. Egyházkormányzati iratok, Cat. 6., Seminaria Pázmáneum, 1851, II, VII-VIII, X-XI. statútumok. 136 TEOLÓGIA 2009/3-4 • XLIII (2009) 136-145
