Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Tarjányi Béla: A Vatikáni Kódex
A Vatikáni Kódex könyvek tekintetében, ezeket azonban szokott rendnek megfelelően csoportosítja; ez annak a jele, hogy B oldotta fel a sorozatot. Ami az Eszter-Judit-Tóbiás sorrendet illeti, megjegyezzük, hogy ez egyike a görög kódexekben található leggyakoribb sorrendnek; a másik sorrend az Eszter-Tóbiás-Judit, ezt az S-ben és az A-ban találjuk. Abölcsességi könyvek (kéthasábos) és az Eszter-Judit-Tóbiás (háromhasábos) együttesét folyamatosan másolták: a másoló nem érezte szükségét annak, hogy a következő lapra menjen át, amikor megkezdi a Bölcsesség könyvét (ez a kezdőknek szánt első könyv), vagy Eszter könyvét (amely a Sapicnciálisok utolsó könyve, egyben áttérés a három hasábra). A könyvek sora egy füzet utolsó oldalán (944. oldal) fejeződik be. A Próféták könyvei tehát új füzeten (50.) kezdődnek. Szokás szerint elöl áll a Tizenkettő, a görög szövegekre jellemző sorrendben (Ozeás, Amosz, Mikeás, Joel, Abdiás, Jónás, stb.). Jeremiás után következnek a könyv függelékei, a görögben leggyakoribb sorrendben: a Báruk 1—5 közvetlenül kapcsolódik Jeremiás könyvéhez-, ezután következnek a Siralmak és Jeremiás levele (a latin szövegekben Bár 6 a XIII. sz. óta). Az Ószövetség így Dániellel fejeződik be, Dániel könyvét követik a könyv kiegészítések (Zsuzsanna, a Szép és a Sárkány), pontosan egy füzet közepén, egy alig megkezdett hátlapon (1234. oldal). Az Újszövetség a következő előlapon kezdődik (1235. oldal). Megállapítjuk: az Atanáz szerint a kezdőknek szánt könyvek, melyek a B-ben Jób után következnek egy csoportban, ugyanolyan sorrendben, mint az Ünnepi levélben, nem felelnek meg pontosan a héber Biblia szokásos (héber) kánonjából hiányzó könyveknek. Egyrészt Jeremiás kiegészítései (Báruk, a Siralmak, Jeremiás levele) magát a könyvet követik, ugyanez áll Dánielre is (legelöl Zsuzsanna története; a három fiú éneke a 3.fejezetben; A Szép és a Sárkány a végén); ugyanígy találjuk Esztert is a maga kiegészítéseiveljudit és Tóbiás mellett. Ami a Makkabeusok könyveit illeti — amelyeket az Ünnepi levél nem említ -, megállapíthatjuk, hogy számukra nincs hely a B-ben.19 A B fő szerkesztője-tervezője három nagy együttest különböztetett meg az Ószövetségben. Az első csoportban a történeti könyvek harminckét és fél quiniont foglalnak el — pontosan ennyit az utolsó, majdnem üresen maradt lappal (624. o.). A második könyvcsoport — a bölcsességi könyvek, valamint Eszter-Judit-Tóbiás könyve — a következő előlapon (625. oldal) kezdődik és a 49. füzettel végződik. A harmadik rész — a Prófétai könyvek — az 50. füzettel kezdődik, és a 64. füzet alig elkezdett középső hátlapján fejeződik be (1234. oldal). Az Újszövetség a következő előlapon kezdődik, a quinion második felén. Ha szem előtt tartjuk, hogy a B quinionokból áll, vagyis olyan füzetekből, melyek mindegyike 20 nagy oldalt tartalmaz, meglepő, hogy milyen pontosan alkalmazkodik mindhárom rész a fél-quinion mértékhez. Véletlen volna-e, hogy az elsőből a másodikba és a harmadikból a negyedikbe (Újszövetség) való átmenet a quinion közepére esik, a másodikból a harmadikba való átmenet viszont füzetcserével jár? Ennek a kérdésnek a megoldására nem látok technikai magyarázatot; mindenesetre fel kell tételeznünk, hogy a másolóműhely igen jól volt megszervezve. Végezetül az Ószövetséggel kapcsolatban a kódex beosztását illetően meg kell állapítani, hogy a B ugyan tartja magát az alexandriai atanázi kánonhoz — ehhez nem fér kétség —, de valami nehezen kideríthető okból — hagyomány vagy reakció? — de megkerüli annak legfőbb jellemzőjét: a kezdőknek szánt könyvek elkülönítését. Pedig elég lett TARJÁNYI BÉLA 19 Ez kódextudományi szempontból biztos. Ld. E. Nesde, in Theologische Literaturzeitung 20 (1895), 146-150. 258
