Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Tarjányi Béla: A Vatikáni Kódex
A Vatikáni Kódex TARJÁNYI BÉLA Akkor, amikor a B-t másolták - általános vélemény szerint a IV. században — az ilyen típusú nagy kódexek készítése és használata még új volt, sőt, talán egészen új. A B közvetlen modelljéről semmit sem mondhatunk. Közeh ősei kisebb papiruszkódexek lehettek, amelyek egy, legfeljebb két nagy bibliai könyvet tartalmaztak (pl. Ezekiel, Dániel, Eszter, mint a 967 sz. kódex), vagy a még annál is kisebb terjedelmű tekercsek. Az Újszövetségtől eltérően ugyanis, amelynek terjedésében a tekercsforma gyakorlatilag semmi helyet nem foglalt el, a görög Ószövetség ezen az előkelőbb módon terjedt el először, mégpedig legalább a Kr. u. II. századig. A másolóműhely vezetője a másolat megtervezésénél többféle megfontolást tarthatott szem előtt. Ha rendelkezésére állt egy jóváhagyott szentírási kánon, követhette annak sorrendjét. Az Atanáz-féle hstát legkésőbb 367-ben rögzíthették, a híres Ünnepi levél időpontjában, sőt lehet, hogy már korábban is megvolt, és a B esetleg a lista kötelező használata alapján készült. De ez a magyarázat nem elégséges. A B-ben „a kezdőknek szánt” könyvek (Bölcsesség, Sirák fia, Eszter, Judit, Tóbiás) nincsenek különválasztva, be vannak sorolva az Ószövetség bölcsességi könyvei és a Próféták közé. Ugyanakkor az is valószínű, hogy voltak olyan könyvsorrendek is (sequentia), amelyeket széles körben elfogadtak, mint például az Oktateuchusz-Királyokzt, a Próféták sorrendjét (élükön a Tizenkettővel — bár vannak kivételek, pl. a S is), a bölcsességi könyvekét (melyben a Jób és a Zsoltárok könyvének helye változó). A valóságban a B könyveinek sorrendje megmagyarázható azzal, hogy kompromisszumot akartak kötni: követni egy bevett szokást, és tekintetbe venni az alexandriai atanázi kánont. Vizsgáljuk meg ezt közelebbről! Az Oktateuchusz-Királyok teljesen normális sorrendje után ott találjuk — ahogyan az egyébkén gyakori — az 1—2Krónikákat, és - ez ugyancsak gyakran előfordul — az A és B Ezdrást (nevezetesen a latin bibliák 3. Ezdrás könyvét és Ezdrás-Nehemiást egy könyvben). Ez az elrendezés arról a keresztény irányzatról tanúskodik, amely szerint a történeti könyveket szívesebben közlik időrendi sorrendben. Az egész anyag majdnem teljesen üres lappal végződik (624. oldal), a quinion közepén, annak jeleként, hogy egy nagy rész lezárult. Az új szekció egyébként eltér az eddigiektől: két és nem három hasábos tördelést alkalmaz, mivel a bölcsességi könyveket - hagyományosan — értelemszerű sorok szerint másolják, nem pedig folyamatosan, mint a többi könyvet. A Zsoltároskönyv van az élen, utána a héber kánon három bölcsességi könyve, a Példabeszédek, a Prédikátor (Qohelet) és az Énekek Éneke. Figyelemreméltó, hogyjób is itt található. Ez a könyv egyébként rendszerint megelőzi a bölcsességi könyveket; ritkán az is előfordul, hogy követi azokat (S, 613). A B-ben a bölcsességi könyvek közé helyezték. Valójában az atanázi kánon szerint kerül az Énekek Énekét követő helyre. De a hagyományos sorrend csak megszakadt, nem borult fel, mert az atanázi kánon „kezdőknek szánt” könyveit tartalmazó szekció itt jelenik meg, élén a Bölcsességgel és a Sirák fia könyvével. A 46-os (Paris, B. N., Coishn 4) és a 631-es (az előbbi másolata) minuszkulák azt tanúsítják, hogy a B sorrendje a bölcsességi könyveket illetően nem áll példa nélkül. A 46-os és a 631-es kódex Hexaszófionnak (é^aaócpiov) nevezi a hat bölcsességi könyv együttesét. A B elrendezése azzal, hogy a héber bölcsességi könyveket a kezdőknek szánt csoport után helyezi, kifejezi azt a szándékot, hogy ezt az öt könyvet együtt akarj a tartam, de azt is bizonyítja, hogy ismeri az atanázi kánon beosztását. Egyébként a csoportosítás mesterkélt jellege megmutatkozik a szövegcsaládok vizsgálatánál. Az 55-ös minusculum (Róma, B. A. V., Reg. gr. 1) közel áll a B-hez az A-B Ezdrás, Eszter, Judit, Tóbiás 257