Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk
KUMINETZ GÉZA A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk lelki- és szellemi küzdelmeket. E küzdelmek vállalására képesíti őt a remény, de maga a remény erénye is egy ilyen erőfeszítés gyümölcse. A remény képessége eleve benne van tehát az emberi természetben, ám hogy megtalálja-e és követi-e tulajdonképpeni célját (s így erénnyé válik), az a helyes világnézet, mint vallás-erkölcsi értékrend választásán múlik. Dolgozatunkban az erényeket ennek és a katolikus teológiai hagyománynak megfelelően alapvetően három szinten helyeztük el. Minden szinten ismét három fokozat lehetséges, éspedig a kezdő, a haladó és a tökéletesség fokozata (via purificativa, via illumi- nativa és via unificativa).148 Alulról felfelé lépdelve az erények szintjeinek lépcsőfokain egyre erőteljesebb és koncentráltabb, vagyis az alsóbb szintet magába emelő értékmegvalósító készségeket találtunk. Az alapszinten helyeztük el a személyiség, a közösségi, a hivatásbeli és a karakterológiai erényeket. Felette helyeztük el, az azokat összefogó sarkalatos erényeket, azoknak összes rokon, mellék, illetve kisegítő erényeivel. A harmadik szinten vannak a hit, remény és szeretet erényei, melyek az erények végső formái és tartalmai, mozgatói. Ezek rendezik végső egységbe az ember értékmegvalósító szellemi, akarati és érzelmi aktivitását. Ezáltal válik lehetővé az erények szerves összekapcsolódása, végeredményben egységes erőcentrumként való működése. Mindezeket a szinteket sajátos módon hatják át a korábban már említett ún. értelmi erények. Szemlélhetjük az eddig tett megjegyzéseinket úgy, mint az ember természetes értékmegvalósító tevékenységének anatómiáját és fiziológiáját. Végül is a természetes ész, akarat és érzület is az abszolútumra, mint az én kibontakozásának feltételére irányul. Ehhez járul Krisztus kegyelme, mely átárad valamiképp a hit, remény és szeretet révén a sarkalatos és egyéb erényekre is. A Krisztus által, Krisztussal és Krisztusban kapott és kivívott hit ugyanis megtisztít a tévedéstől, a remény révén kész lesz a lélek arra, hogy evilági tevékenységével az örök élet elérésére hatékonyan törekedjék, míg a krisztusi szeretet révén nemcsak vágyódik az ismeretlen istenség után, hanem az igaz Istennel tud szeretetben egyesülni. Sajátos módon járulnak az erényélet tökéletesítéséhez azok a természetfeletti képességek, melyeket a katolikus teológia a Szendélek ajándékai közt tart nyilván. Ezek a képességek hatékonyabbá teszik a teológiai és a sarkalatos erények harmonikus működését, s általuk megtenni a lélek a Szentlélek gyümölcseit, vagyis a Krisztus által a hegyi beszédben deklarált boldogságokat, illetve a Pál apostol által felsorolt eré- nyeket-gyümölcsöket. És itt is megvannak a kezdő, haladó és tökéletes szint fokozatai. Ebből adódóan csak a nagyra törő, de nem nagyra vágyó lelkekben érik meg a remény erénye, s lesz a mindennapi tevékenység valódi támasza, a hősies helytállás sarkantyúja. Az erények képezik továbbá a bűnök elleni védekezés legfőbb bástyáit. 148 Egy másik szempontú tipológia szerint az erényélet szemlélhető az értékek interioriziltsági foka alapján is (vagyis abból a szempontból, hogy az érintett személy milyen motiváció alapján engedelmeskedik a törvényeknek). Eszerint az erények érettsége állhat A) prekonvencionális: 1. A büntetés és engedelmesség erkölcse, 2. A naiv eszközrelativizmus erkölcse, B) konvencionális: 1. A jó fiú —jó kislány erkölcsiség. 2. A törvény és rend megtartásának erkölcse és C) posztkonvenciális szinten: 1. Társadalmi egyezmény erkölcsössége. 2. Az elvek és szabad lelkiismeret erkölcse. Minden szinten két fokozat van Lawrence Kohlberg megállapításai szerint. Vö. Boda, L., A keresztény nagykorúság erkölcsteológiája. Az erkölcsi élet alapkérdései, Budapest 1986, 255—260; SzENTMÁRTONl, M., A személyi érettség felé, in Teológiai vázlatok II (szerk. Alszeghy, Z.-Nagy, F.-Szabó, F.— Weissmahr, B.), Budapest 1983, 143-146. Hasonlóan hat fokozata van az erkölcsi jellemmé válásnak: 1. Amo- rális, vagyis erkölcs nélküh jellem (inkább csak személyiség), 2. konformista, vagyis megalkuvó, 3. autoritárius, vagyis tekintélyi, 4. kollektivista, vagyis közösségi-személytelen, 5. elvekhez ragaszkodó és 6. altruista, vagyis embertársra irányuló független erkölcsi jellem. Uo. 157-188. A szó szoros és teljes értelmében csak a hatodik fokozathoz tartozó személy jut el a személy valódi érettségéhez, de az ötödik fokozathoz tartozót is hiteles, illetve hősies jellemnek nevezhetjük. 174
