Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)

2008 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk

KUMINETZ GÉZA A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk lelki- és szellemi küzdelmeket. E küzdelmek vállalására képesíti őt a remény, de maga a re­mény erénye is egy ilyen erőfeszítés gyümölcse. A remény képessége eleve benne van te­hát az emberi természetben, ám hogy megtalálja-e és követi-e tulajdonképpeni célját (s így erénnyé válik), az a helyes világnézet, mint vallás-erkölcsi értékrend választásán múlik. Dolgozatunkban az erényeket ennek és a katolikus teológiai hagyománynak meg­felelően alapvetően három szinten helyeztük el. Minden szinten ismét három fokozat lehetséges, éspedig a kezdő, a haladó és a tökéletesség fokozata (via purificativa, via illumi- nativa és via unificativa).148 Alulról felfelé lépdelve az erények szintjeinek lépcsőfokain egyre erőteljesebb és koncentráltabb, vagyis az alsóbb szintet magába emelő értékmeg­valósító készségeket találtunk. Az alapszinten helyeztük el a személyiség, a közösségi, a hivatásbeli és a karakterológiai erényeket. Felette helyeztük el, az azokat összefogó sar­kalatos erényeket, azoknak összes rokon, mellék, illetve kisegítő erényeivel. A harmadik szinten vannak a hit, remény és szeretet erényei, melyek az erények végső formái és tar­talmai, mozgatói. Ezek rendezik végső egységbe az ember értékmegvalósító szellemi, akarati és érzelmi aktivitását. Ezáltal válik lehetővé az erények szerves összekapcsolódása, végeredményben egységes erőcentrumként való működése. Mindezeket a szinteket sa­játos módon hatják át a korábban már említett ún. értelmi erények. Szemlélhetjük az eddig tett megjegyzéseinket úgy, mint az ember természetes ér­tékmegvalósító tevékenységének anatómiáját és fiziológiáját. Végül is a természetes ész, akarat és érzület is az abszolútumra, mint az én kibontakozásának feltételére irányul. Eh­hez járul Krisztus kegyelme, mely átárad valamiképp a hit, remény és szeretet révén a sarkalatos és egyéb erényekre is. A Krisztus által, Krisztussal és Krisztusban kapott és ki­vívott hit ugyanis megtisztít a tévedéstől, a remény révén kész lesz a lélek arra, hogy evi­lági tevékenységével az örök élet elérésére hatékonyan törekedjék, míg a krisztusi szere­tet révén nemcsak vágyódik az ismeretlen istenség után, hanem az igaz Istennel tud szeretetben egyesülni. Sajátos módon járulnak az erényélet tökéletesítéséhez azok a ter­mészetfeletti képességek, melyeket a katolikus teológia a Szendélek ajándékai közt tart nyilván. Ezek a képességek hatékonyabbá teszik a teológiai és a sarkalatos erények harmo­nikus működését, s általuk megtenni a lélek a Szentlélek gyümölcseit, vagyis a Krisztus által a hegyi beszédben deklarált boldogságokat, illetve a Pál apostol által felsorolt eré- nyeket-gyümölcsöket. És itt is megvannak a kezdő, haladó és tökéletes szint fokozatai. Ebből adódóan csak a nagyra törő, de nem nagyra vágyó lelkekben érik meg a re­mény erénye, s lesz a mindennapi tevékenység valódi támasza, a hősies helytállás sarkan­tyúja. Az erények képezik továbbá a bűnök elleni védekezés legfőbb bástyáit. 148 Egy másik szempontú tipológia szerint az erényélet szemlélhető az értékek interioriziltsági foka alapján is (vagyis abból a szempontból, hogy az érintett személy milyen motiváció alapján engedelmeskedik a törvé­nyeknek). Eszerint az erények érettsége állhat A) prekonvencionális: 1. A büntetés és engedelmesség erkölcse, 2. A naiv eszközrelativizmus erkölcse, B) konvencionális: 1. A jó fiú —jó kislány erkölcsiség. 2. A törvény és rend megtartásának erkölcse és C) posztkonvenciális szinten: 1. Társadalmi egyezmény erkölcsössége. 2. Az el­vek és szabad lelkiismeret erkölcse. Minden szinten két fokozat van Lawrence Kohlberg megállapításai szerint. Vö. Boda, L., A keresztény nagykorúság erkölcsteológiája. Az erkölcsi élet alapkérdései, Budapest 1986, 255—260; SzENTMÁRTONl, M., A személyi érettség felé, in Teológiai vázlatok II (szerk. Alszeghy, Z.-Nagy, F.-Szabó, F.— Weissmahr, B.), Budapest 1983, 143-146. Hasonlóan hat fokozata van az erkölcsi jellemmé válásnak: 1. Amo- rális, vagyis erkölcs nélküh jellem (inkább csak személyiség), 2. konformista, vagyis megalkuvó, 3. autoritárius, vagyis tekintélyi, 4. kollektivista, vagyis közösségi-személytelen, 5. elvekhez ragaszkodó és 6. altruista, vagyis embertársra irányuló független erkölcsi jellem. Uo. 157-188. A szó szoros és teljes értelmében csak a hatodik fokozathoz tartozó személy jut el a személy valódi érettségéhez, de az ötödik fokozathoz tartozót is hiteles, il­letve hősies jellemnek nevezhetjük. 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom