Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk
KUMINETZ GÉZA A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk1 1. BEVEZETÉS Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, mégpedig a katolikus bölcselet és teológia fényében, hogy miféle emberi tevékenység, erény a remény, miféle szellemi képesség felel meg neki. Milyen vele rokon és működése során vele közvedenül együttműködő szellemi képességeket, készségeket feltételez? Ezért mindenekelőtt a hittel és a szeretettel, vagyis az ún. istenies erényekkel való kapcsolatát kell feltérképeznünk. Aztán beszélnünk kell azokról az értékmegvalósító erőkről, készségekről, melyeket a katolikus erkölcstan erényeknek, s azoknak is a legfontosabbjainak, vagyis az ún. sarkalatos erényeknek nevez. Mivel a hit, remény és szeretet képessége ott van természettől fogva minden emberben, mármost azt is meg kell vizsgálnunk, hogy ehhez a természetes hármas egységhez mit ad hozzá Krisztus kegyelme, közelebbről a katolikus keresztény világnézet. De úgy is megfogalmazható ez a probléma, hogy miféle remény-eszményben hisznek, nem hisznek, remélnek, nem remélnek a katolikusok. Miképp nem építhetjük Isten Országát itt a földön, milyen magatartást olvashatunk ki — katolikus szemmel — és nem olvashatunk ki Krisztus Urunk nyilvános működése során tanúsított viselkedéséből. Ez után pedig arra a kérdésre is választ keresünk, hogy mit eredményeznek az erények, vagyis milyenné alakítják a személyt, s ebben milyen szerepe van a reménynek? Itt az életszentségről és az erények hősies gyakorlásáról, illetve a remény abban betöltött szerepéről fogunk szólni. Végül röviden említést teszünk az erények jogvédelméről a kánonjog tükrében. 2. A KATOLIKUSOK VILÁGNÉZETE MAGÁRÓL AZ EMBERRŐL Önmagunkról, miként magáról a kozmoszról és gazdájáról, a végső kérdések fényében mindig a világnézet ad felvilágosítást.2 A világnézet kialakulása és kialakítása, annak joga és kötelessége bele van írva az ember természetébe. Kikerülhetetlenül világnézeti lények vagyunk.3 Am nagyon különböző világnézeteknek hódolt és hódol az ember, akár a tör1 A kutatást a K 76782. számú OTKA program támogatta. 2 Ez lehet hétköznapi, lehet bölcseleti és vallási ihletésű, lehet reflektált, illetve többé-kevésbé kiművelt. Világnézetmentes ember nincs, mivel a világnézet-mentesség, vagy ismertebb szóval világnézet-semlegesség nincs, hiszen ez a felfogás is világnézetként funkcionál. 3 Vö. Homo, natura sua, ens ideologicum est, qui necessario contemplat vitam in sua totalitate. 141
