Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - DOKUMENTUMOK - Szempontok a Responsa olvasásához
DOKUMENTUM Szempontok a Responsa olvasásához valóság. A Responsa ezt a kisebb-nagyobb mértéket, a részlegességet és teljességet fejezi ki azzal, hogy megkülönbözteti egyfelől az „adest” és „operatur”, másfelől a „subsistit” igék használatát egymástól. A „subsistit” igének a „subsistentia” filozófiai fogalma felőli olvasata a kongregációs iratban, úgy tűnik, hogy a „tulajdonítási analógia” modellje szerinti értelmezést implikál a katolikus Egyház és a nem-katolikus keresztény közösségek viszonyára vonatkozóan. A Responsa 4. és az 5. válasza az előző ekkléziológiai megállapításokból következő helyes terminológia kérdésével foglalkozik. Megerősíti a magisztériumi szóhasználatot, mely szerint az ortodox közösségekre — az Eukarisztia és az apostoli szukcesszió miatt — alkalmazható az egyházak (részegyházak, testvéregyházak) elnevezés, míg azokra a közösségekre, melyek — főként a szolgálati papság hiánya okán — nem őrizték meg az Eukarisztia teljes misztériumát, az „egyházi közösségek” kifejezés a megfelelő. Megjegyezzük, hogy ez utóbbi közösségeket a szöveg megkülönböztetés nélkül azonosítja a reformációból született keresztény közösségekkel. Ezen a ponton nem lelhető fel benne az Unitatis redintegratio árnyaltsága, mely különbséget tesz külön vált nyugati egyházak és egyházi közösségek között (vö. UR 19). Csak remélni tudjuk, hogy a Responsa eléri célját azon elbizonytalanodott katolikus hívek között, akiknek elsődlegesen szánták, anélkül, hogy elbizonytalanodást vagy megtorpanást váltana ki az ökumenikus párbeszédben keresztény testvéreink részéről. Puskás Attila 112 TEOLÓGIA 2008/1-2
