Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - DOKUMENTUMOK - Szempontok a Responsa olvasásához
DOKUMENTUMOK Szempontok a Responsa olvasásához elsajátításának a folyamata. Úgy tűnik, hogy több mint húsz évvel a Szinódus után ismét elbizonytalanodás észlelhető bizonyos katolikus körökben, s a Hittani Kongregáció ezért tarthatta fontosnak a zsinati tanítás megerősítését. 2. EGYHÁZTANI TISZTÁZÁSOK Határozott „nem”-mel válaszol a dokumentum arra a kérdésre, hogy megváltoztatta-e a II. Vatikáni Zsinat az Egyházról szóló korábbi tanítást. A II. Vatikánum nem akarta megváltoztatni, s nem is változtatta meg a hagyományos katolikus tanítást. A kongregá- ciós irat szerint a fenti kérdés egyáltalán azért merülhetett fel a katolikusok között, mert a zsinati tanítást az értelmezők egy része egyfajta „kopernikuszi fordulat”, vagy egyenesen a tradícióval való szembeállítás jegyében kommentálták, illetve belőle csak néhány „újdonságnak” tekintett mozzanatot ragadtak ki. VI. Pál pápa szavait idézve a kongregá- ciós dokumentum hitet tesz a folyamatosság hermeneutikája mellett: a zsinati ekklézio- lógia szerves kibontakoztatója a korábbi egyházfelfogásnak, az újdonság erejével ható elemek is a tradícióból erednek. Itt ismét eszünkbe juthat az 1985-ös Szinódus záródokumentuma, mely a Zsinatot követő időszak krízisének belső előidézői között herme- neutikai okokat is megnevezett. Ezeket kiküszöbölendő a szinódusi irat lefektetett néhány fő értelmezési alapelvet, melyek közül a folytonosság kritériuma a Responsában is olvasható.3 A 2. és 3. kérdésre adott válasz a LG 8-ban szereplő és a későbbi magisztériumi megnyilatkozásokban már többször értelmezett „subsistit in” helyes jelentését iga körül. E szerint a „subsistentia a Krisztus által alapított összes összetevők ezen örök történeti folytonossága és fennmaradása a Katolikus Egyházban, melyben itt a földön Krisztus Egyháza konkrétan megtalálható”. Mivel katolikus meggyőződés szerint egyedül a Péter utódja és a vele közösségben lévő püspökök által kormányzott Katolikus Egyházban maradtak meg a Krisztus által alapított összes egyházalkotó elemek (LG 8), ezért csak a Katolikus Egyházról állítható, hogy benne Krisztus Egyháza „szubzisztál”. A kongregá- ciós irat legfontosabb mondatát itt olvashatjuk, s ez a következőképpen szól: „Míg a katolikus tanítás szerint helyesen mondható, hogy Krisztus Egyháza a Katolikus Egyházzal teljes közösségben még nem lévő egyházakban és egyházi közösségekben jelen (adest) van és tevékenykedik (operatur) a megszentelés és az igazság bennük megtalálható elemei miatt (UUS 11,3), a subsistit állítmányt a Katolikus Egyházra egyes számban tartjuk érvényesnek, mert a hitvallásokban megvallott egység jegyére vonatkozik (Hiszem az egy... Egyházat); s ez az „egy” Egyház a Katolikus Egyházban áll fönn (LG 8,2).” A szöveg értelmezése szerint az Egyház egyetlenségét és egységét szüntetné meg, ha a Krisztus által alapított Egyháznak több „szubzisztenciája” lenne. Ezért - az Ut unum sint enciklika nyomán4 - a dokumentum különbséget tesz egyfelől a jelen van (adest) és tevékeny (operatur), másfelől a „subsistit” igék alkalmazása között az Egyházra vonatkozóan. Úgy tű3 EV 9, 1785 k. A zárójelentés a következő hermeneutikai elveket sorolja fel: a szövegek teljes korpuszának és az egymással való kapcsolatuknak a figyelembevétele; a négy nagy rendelkezés értelmezési kulcsa a határozatoknak és a nyilatkozatoknak; a Zsinat betűje és szelleme összetartozik; folytonosság az Egyház teljes tradíciójával; a zsinati tanítás alkalmazása ajelenre (1/5). Ezen a ponton a Responsa az Ut unum sintet, s nem a Dominus Iesust követi. Míg a pápai enciklika (UUS 11) a nem katolikus keresztény közösségekre általában — tehát a reformáció közösségeire is — alkalmazza a kifejezést, hogy bennük jelen van és tevékeny Krisztus Egyháza, addig a Dl ezt csak az ortodox egyházakról jelenti ki (Dl 17). 110 TEOLÓGIA 2008/1-2
