Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Hámori Antal: Az emberi méltóság etikai és jogi aspektusa
HÁMORI ANTAL Az emberi méltóság etikai és jogi aspektusa Az „emberi méltóság” napjainkban is kulcsfontosságú fogalomként szerepel a különböző megnyilatkozásokban, etikai és jogi dokumentumokban. A magyar Alkotmány is kiemelt helyen említi, az „Alapvető jogok és kötelességek” című fejezet élén. E szerint minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.1 Ez az önkényes megfosztás 1990-ben az akkori magyar alkotmánybírák többségének véleménye szerint nem vonatkozott a halál- büntetésre,1 2 s az élethez és az emberi méltósághoz való alanyi jog az 1991-ben és az 1998-ban meghozott határozatuk szerint nem illeti meg a magzatot.3 Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott az emberi méltósággal, az emberi méltósághoz való joggal. Már működésének elején igyekezett meghatározni ezt a jogot: az ún. „általános személyiségi jog” egyik megfogalmazása, a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog, az önrendelkezés szabadságához való jog, általános cselekvési szabadság, avagy a magánszférához való jog („anyajog”, szubszidiárius alapjog).4 Véleményem szerint ahhoz, hogy az emberi méltósághoz való jog való tartalmát lássuk, magát az emberi méltóságot kell megvilágítani. Ezért ebben az írásban — a katolikus tanítás nézőpontjából — ehhez kívánunk hozzájárulni. Az emberi méltóság, miként az elnevezés mutatja, az (azon létezők összessége), ami méltó az emberhez. Az, ami nem méltó az emberhez, nem tartozik az emberi méltóság körébe, s így az emberi méltósághoz való jog sem védi, nem képezi az ún. „általános személyiségi jog” részét. Az, ami nem méltó az emberhez, nem bontakoztatja ki őt, nem öleli föl a „személyiség szabad kibontakoztatásához való jog”. Az a kérdés tehát, hogy mi méltó az emberhez, mi az, ami kibontakoztatja, — mi a kibontakoztatás. Ezeknek az alapvető kérdéseknek a helyes megválaszolásához - az ön- rendelkezés szabadságához való jogot oly gyakran hangoztató világunkban is — nem másból, mint magából az emberből kell kiindulni. 1 Ld. Alkotmány 54. § (1) bek. Ld. 23/1990. (X. 31.) AB hat. (az Alkotmánybíróság a halálbüntetés alkotmányellenességét nem az 54. § (1) bekezdés, hanem a 8. § (2) bekezdés alapján mondta ki - „alapvető jog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja”). 3 Ld. 64/1991. (XII. 17.) AB hat., 48/1998. (XI. 23.) AB hat. 4 Ld. 8/1990. (IV. 23.) AB hat. Vö. pl. 22/2003. (IV. 28.) AB hat., 54/2004. (XII. 13.) AB hat., 43/2005. (XI. 14.) AB hat. 132
