Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)

2007 / 1-2. szám - Benkő Antal: A papi lelkiség pszichológiai alapjai

A papi lelkiség pszichológiai alapjai BENKŐ ANTAL S.J. c) A jelentkezés motívumainak első tisztázása. Allport szerint az érett személyiségnél nélkülözhetetlen az egységesítő életfilozófia: rendelkezzék mindent átfogó, alapvető motivációval; tudja, hogy miért él, mit akar éle­tével, és ez járja át minden fontosabb döntését és tevékenységét. A papi hivatás ilyen alapvető és mindent átfogó indíték annak az életében, aki felismeri Jézus irántunk való határtalan szeretetét, és hogy Jézus tőle egyházának sajátos szolgálatát kívánja, és ezért örömmel adja erre minden erejét, egész életét. így a hivatás nemcsak meghívás, hanem válasz is: követem ezt az utat, amit O kér tőlem. A hivatás forrás, mozgatóerő és feladat, cél: indít és vonz. Az emberben egyszerre több igény működik, amelyek néha tudatosan, máskor fé­lig tudatosan, gyakran tudattalan szinten hatnak ránk, indítanak cselekvésre. Normális tehát, hogy legmélyebb és legszentebb indítékainkhoz is kapcsolódhatnak a legkülön­bözőbb természetű belső (pl. biztonságszükséglet, tudásvágy...) és külső eredetű ösz­tönzések (pl. társadalmi elismerés stb.) kapcsolódhatnak és kapcsolódnak a hivatás kiala­kulásának, felismerésének és elfogadásának kezdetén, sőt életünk egész során. Ezek a „ragadvány indítékok” hathatnak segéderőként, de gyengíthetik is azt, aminek a köz­ponti erőforrásnak kellene lennie, sőt esetleg elfoglalhatják a helyét is. A modem, civilizált világban a serdülő és a fiatalfelnőtt kor „elhúzódik”. A felkészü­lési idő főleg a felsőbb fokú tanulmányokat végző fiatalok körében jelentősen kitolódik: sokan tanulnak 30 éves korukig. A társadalmi és gazdasági körülmények gyakran meg­nehezítik a fiataloknak, hogy valóban önálló, szüleiktől független családi életet kezdhes­senek. A közfelfogás nem támogatja az életre való elkötelezettséget. A reklámok pillanat­nyi élvezetek „boldogságát”, kötetlen „szingli” életformát hirdetnek. Egyre kevesebb azoknak a fiataloknak a száma, akik komolyabb vallási ismereteket kapnak otthon vagy a középiskolában. Másrészt gyakrabban találkozunk olyanokkal is, akik fiatal felnőtt ko­rukban térnek meg Krisztushoz, és teljes szívvel akaiják Öt követni, esetleg gondolnak papi szolgálatra is, jóllehet vallási képzésük még gyenge lábakon áll. Ezeket a megállapí­tásokat figyelembe véve fontos, hogy már a szemináriumba való felvételnél, vagy leg­alábbis a kiképzés elején minél hamarabb mind ajelölt, mind a kiképzésért felelős sze­mélyek tisztázzák azt, hogy milyen főbb motívumok vezetik, vezették a jelöltet ahhoz, hogy elinduljon a papi hivatásra való felkészülés útján. A Pastores dabo vobis apostoli buzdítás megfontolásait követve Lustiger12 és Daneels bíborosok úgy látták, hogy a mai fiatalok számára a hivatás tisztázását és megerősítését nehéz megvalósítani komoly tanulás mellett: mind az alapvető hivatás-tisztázás, mind a komoly teológiai tanulás teljes embert követel. Ezért bevezették a „lelkiségi évet” mint a tisztázás nélkülözhetetlen előfeltételét.13 Lustiger bíboros kifejezetten említi: nem kí­vánnak szerzetes-papokat nevelni, hanem egyházmegyés lelkipásztorokat. Ezért — több próbálkozás után — a lelkiségi év is a párizsi Notre-Dame katedrálishoz közeli plébániá­val kapcsolatban történik. Az év két súlypontja a megfelelő lelkiség kiépítése: a harminc­12 Lustiger, J-M., Les prétres que Dieu donne. Desclée de Brouwer, Paris, 2000. 153-172. — A Malines-Bruxelles egyházmegyére vonatkozó adatokat részben személyes információ által kaptuk, részben Daneels G. bíboros „La formation des prétres doit s’adapter á chaque moment de l’histoire” című előadásából merítettük, amely a „La Documentation Catholique, 1999. március 21 —i 2200. számban jelent meg. Saját spirituálisi tapasztalatunk is megerősítette Lustiger és Daneels bíborosok megállapítását. A szemináriumi tanulmányaink jelenlegi rendszere alig teszi lehetővé az első- és másodéves papnövendékek számára, hogy megfelelő időt és komolyabb erőfeszítést tehessenek hivatásuk, imaéletük elmélyítésére, és így hivatásuk tisztá­zására. TEOLOGI 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom