Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: A bűn és az engesztelés Horváth Sándor OP teológiájában
KUMINETZ GÉZA A bűn és az engesztelés Horváth Sándor OP teológiájában' „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” 1. BEVEZETÉS A világ azt hangoztatja, hogy nincs értelme bűnről beszélni, mivel az ember nagykorú és immár végleg kezébe vette sorsának irányítását. Nemcsak önmaga, de a világ urának, mintegy egyeduralkodójának tudhatja magát. A világ ugyancsak törölni szeretné az emberi tudatból a bűntudatot, mondván, az oly sok embert az idegosztályra kergetett. A világ az emberi méltóságra hivatkozik, mintegy ellentételezéseként a korábbi tételnek, mely szerint az ember bűnös, s felelnie kell bűnéért. Ezért a világ, midőn kiiktatja az egészséges bűntudatot, sorvadásra ítéli a felnőttség valódi jelét, a felelősségtudatot, de ugyancsak elhomályosítja az igazság és az igazságosság keresésének és követésének, illetve követelésének kötelességét is. Ezzel szemben Krisztus és egyháza mindig azt tanította és tanítja, hogy a bűn az, ami alapvetően megrontja az emberi kapcsolatokat, sérti leginkább az emberi méltóságot. Sőt, azt tanítja, hogy a személyes bűn mögött egy az ember megjelenésekor történt valami olyan katasztrófa áll, ami bizonyos értelemben megpecsételte a következő nemzedékek sorsát. Olyan nagy volt ez a bukás, hogy mintegy magának az istenségnek kellett eljönnie emberi alakban, hogy erre a kezdeti lázadásra, nemcsak jogorvoslatot, de a valódi kiengesztelődés tényleges lehetőségét is megadja, visszaadja. Ahhoz tehát, hogy krisztushívők lehessünk, rá kell jönnünk a bűn valóságára, sőt, tulajdon bűnösségünk felismerésére, elismerésére. Vagyis arra, hogy a bűnünkkel a szeretet, az erkölcs és a jog rendjét sértjük meg, illetve végeredményben e rend szerzőjét, az Istent. Rá kell jönnünk arra, hogy miképp is tudjuk helyreállítani ezt a bűnnel megsértett rendet, azaz mi módon adhatunk elégtételt, illetve mi módon engesztelhetjük ki, engesztelhetjük meg embertársunkat és az Istent. És valamiképp magunkat is, vagyis hogyanjuthatunk ismét a lélek ártatlanságának állapotába. 1 1 A kutatást az MTA támogatta a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Liturgiatudományi Kutatócsoportjában folytatott munka keretében. E tanulmány létrejöttét továbbá az OTKA T 049577. számú kutatóprogram is támogatta. iOLÓGIA 2007/" 43