Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - MEGEMLÉKEZÉS - Kránitz Mihály: Tarnay Pál Brunó OSB (1924-2007)
tenciáját érintik. Vallotta, hogy a fundamentális teológiának megmarad az apologetikai funkciója, de a múlttól eltérő szellemben és megújult módszerekkel. Az „ember-lét” és a kinyilatkoztatás összhangját — tanította — különféle módokon igyekeztek megmutatni, ezek egyike Karl Rahner „transzcendentális módszere” nem az egyetlen, de korszakalkotó a teológiában. Egy nagyon alapos történeti és irodalmi kritikával kell a kinyilatkoztatás egész üzenetének „világát”, történeti helyét, kultúráját megérteni, majd ugyanígy a mi világunk egészébe transzponálni — állapította meg. Eredeti filozofikus beállítottságú személy volt, és az alapvető hittan, ami a katolikus egyetemen tárgya volt, teljesen megfelelt egyéniségének, és gyakran idézte, amit az apostol a lelkünkre köt: „Legyetek mindig készen a feleletre, ha valaki a bennetek élő reménység alapja felől kérdez.” (IPt 3,15) Ez Tarnay Brúnó számára nemcsak annyit jelentett, hogy „miben reménykedünk”, hanem azt is, hogy „milyen alapon”. A válaszadás volt tehát az igazán a rá jellemző tulajdonság, és mindig kereste a felvetődő kérdésekre adott válaszok mögött az átfogó és általános módszert, mely alkalmas a hit bemutatására és megvédésére. Nézete szerint a II. Vatikáni Zsinatig a teológia és a tanítói tisztség arra összpontosított, hogy a deizmus és az autonóm ész ellenvetéseivel szemben természetes ésszel, a metafizikai-filozófiai Istentan felépítésével igazolja Isten létezését, sajátságait, a kinyilatkoztatás lehetőségét, majd külső jelek felmutatásával a kinyilatkoztatás ténylegességét, történeti valóságát. Tudatosította, hogy ez a feladat továbbra is időszerű, jóllehet fejlettebb módszerrel és elmélyültebb reflexióval kell keresni a választ. O nem csak a hitről beszélt, hanem a hit alapjait tudta megvilágítani, kimutatva, hogy a hit tartalma egy olyan esemény, személy és személynek szóló felszólítás, amely az embert megragadni és vonzani képes (Fundamentális teológia, Levelező Tagozat, Budapest, 1993). Önálló vállalkozása volt a vallások szerkezetének, összefüggéseinek a kutatása, mert így tudta feltárni a vallásos hit, a hiedelmek és a rítusok rejtett összhangját (Vallástörténet — keresztény szemmel, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1995). A keresztény szemléletű vallástörténet nem lexikon vagy szótár, hanem az érdeklődő és a kutató kezébe adott rendezett körkép. Katolikus teológusként úgy látta, hogy a saját hite talaján állva elkerülheti a vitatkozást és az értelmetlen kritikát, mert az igazi katolicitás mindenkinek a hitét rokonszenwel nézi. Megvan benne az a merészség, hogy minden utat integráljon egyetlen, mindent átfogó, értelmet kereső hitben. Tarnay Brúnó szellemi munkássága arra irányult, hogy a keresők és a kérdezők világosabban lássák és érezzék az igazi tiszta vallásosságot, a „szent vonzó és mégis mérhetetlen tiszteletet keltő erejét” megkülönböztetve a hamisítványoktól. Munkáját soha nem tekintette teljesnek vagy lezártnak. Nyitottan várta a tudományos észrevételeket, melyek véleménye szerint segíthetik az ő és egy későbbi generáció gondolkodását is. Egyedülálló vállalkozásba fogott, amikor a Katolicizmus és kultuszok című írásával (Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1994) feltérképezte az új vallások, vallási csoportosulások, szekták, szervezetek és mozgalmak tanítását és tevékenységét. Szándéka az ismertetett vallási csoportokkal az volt, hogy mindenkit meggyőzzön arról, hogy keresztény szeretettel mindenkivel lehetséges a párbeszéd. A fordításokat és a szemléket nem számítva több mint ötven tanulmánya jelent meg magyar, angol, német és francia nyelven. Nagyobb munkái megírásában Horatius elvét követte: „nonum prematur in annum”, vagyis „kilenc évig nyomja az asztalt a kézirat”. Régebbi, nagyobb terjedelmű tanításra szánt jegyzeteit nem is adta ki, mert nem tartotta elég korszerűnek. Teológiai munkáit mindig az élet parancsai és igényei vezették. A militáns ateizmus tetőpontján kezdett el írni, akkor kezdett el foglalkozni a modem logikával, IstenMEGEMLÉKEZÉS 236