Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Dolhai Lajos: Csizmadia István: A kiengesztelődés szolgálatát bíztam rád
CSIZMADIA ISTVÁN A kiengesztelődés szolgálatát bíztam rád A pap szerepének hangsúlyváltozásai a bűnbánat szentségének liturgiatörténetében Egri Hittudományi Főiskola Eger 2005. 318 oldal Lassan visszatér a régi szép hagyomány és előírás, amely arra kötelezte a teológiai doktori címet elnyerőket, hogy könyv formátumban is jelentessék meg disszertációjukat. Az Egri Hittudományi Főiskola rektora néhány évvel ezelőtt megvédett doktori értekezését teszi közzé ebben a kötetben, amely összefoglalja a bűnbánat szentségének történetét egy sajátos szempontból. A könyv áttekinti a bűnbánat szentségének történetét, de mégsem mondható liturgiatörténeti, vagy dogmatörténeti összefoglalásnak. Céljául azt tűzi ki, „hogy a pap szerepének hangsúlyváltozásait mutassa be a bűnbocsánat szentségének történetében, s ezeket elemezve, ösztönzést adjon korunk és jövő papjának a bűnbánat szentségének odaadóbb szolgálatára ” (6. old.). Nyilvánvaló, hogy a szerző a címben feltett kérdést csak úgy tudta megválaszolni, hogy felhasználta az idevonatkozó liturgiatörténeti és dogmatörténeti forrásokat és műveket. A mű egyik értéke és egyúttal a szerző érdeme, hogy magyar nyelven összefoglalja a bűnbánat szentségének történetét. Akik, ismerik a szentség bonyolult történetét, tudják, hogy nem könnyű feladatról van szó, még akkor sem, ha az idegen nyelvű szakiroda- lomban (például C. Vogel kézikönyve) találunk komoly forrásokat. Azért is jelentős ez az összefoglalás, mert a korábbi ilyen jellegű magyar művek napjainkban alig elérhetők, és szemléletmódjukban is túlhaladottak. Sajnálatos módon Prohászka Ottokár művét (A keresztény bűnbánat és bűnbocsánat, Budapest, 1927) és egy-két tanulmányt leszámítva (vő. Alszeghy Z., Nyíri Tamás), magyar nyelven nincs korszerűen összefoglalva a bűnbánat szentségének története. A disszertáció első része (10—41. old.) bibliai megalapozás. A szerző az ószövetségi bűnbánattartástól kiindulva Jézus és az apostolok gyakorlatát idézve azt keresi, hogy a közösség liturgikus vezetője milyen szerepet töltött be akár az egyesek, akár az egész közösség bűnbánattartásában. 230 TEOLÓGIA 2007/3-4 ♦ XLI (2007) 230-231
