Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Pentateuchus - tanítás a kezdetekről
ROZSA HUBA Pentateuchus - tanítás a kezdetekről A PENTATEUCHUS KÁNONI FORMÁJÁNAK SZERKEZETI EGYSÉGEI ÉS SZERKESZTÉSI SAJÁTOSSÁGAI A Pentateuchus, mint már említettük, egy folyamatos elbeszélés, a világ teremtésétől egészen a Mózes haláláig tartó eseménysor, amely gazdag és sokrétű irodalmi hagyományt ölel fel, elbeszélő és jogi szövegeket tartalmaz. Az egész mű egységének keretét az elbeszélés íve biztosítja.10 Az öt könyvre terjedő elbeszélés szerkezetében a következő irodalmi szakaszok állapíthatók meg: az őstörténet (Tér 1—11); a pátriárkák és benne József története (Tér 12— 50); Izrael egyiptomi szolgasága és a szabadulás, más szóval a kivonulás (Kiv 1,1—15,21); Izrael a pusztában (Kiv 15,21—18,27); Izrael a Sínai-hegynél (Kiv 19—Szám 10,10); Izrael a pusztában (Szám 10,11-20,23); Kelet-Jordánia meghódítása (Szám 20,14-36,13); Mózes búcsúbeszédei Moáb síkságán (MTörv 1—32); Mózes áldása és halála (MTörv 33—34). Ezekben az egységekben az elbeszélés szövegében helyezkednek el a különböző törvényszövegek, közöttük az Ószövetség három legjelentősebb törvénygyűjteménye: a Szövetség könyve a Dekalógussal (Kiv 20,1—17; 20,22—23,33), a Szentség törvénye (Lev 17—26) és Deuteronómiumi törvények (12-26).11 A Szövetség könyve és a Deuteronókönyve Mózes halálára és a neki adott ígéretre hivatkozva (Józs 1,1—9) folytatja és fejezi be a Pentateuchusban megkezdett témát, az ígéret földjének elfoglalását. Ezen álláspont szerint Józsue könyve szorosan a megelőző öt könyvhöz tartozik, és így helyesebb lenne a Pentateuchus helyett a HEXATEUCHUS-ról (hat könyv: Ter-Józsue) beszélni. - További, napjainkig széles támogatásra talált másik megoldás, M. Noth elmélete, amely szerint a Második Törvénykönyv (Deuteronomium) eredetileg egy nagyobb egységnek, az úgynevezett Deuteronomisztikus Történeti Műnek volt a bevezetője, és Mózes honfoglalásra adott buzdításától Izrael királyság végéig tartó történetét beszéli el. A mű a következő könyveket foglalta magába: Második Törvénykönyv-Józsue-Bírák-1-2. Sámuel és az 1-2. Királyok könyve és a. A megmaradt négy könyv (Tér—Kiv-Lev-Szám) alkotott eredeti egységet. Ennek neve a Pentateuchus helyett TETRATEUCHUS. Ez az elmélet vezetett el az ENNATEUCHUS, egy nyolc könyvből (Ter—Kiv—Lev—Szám—MTörv—Józs—Bír—Sám—Kir könyve) álló egység feltételezéséhezi, amely Izraelnek a világ teremtésétől a királyság végéig tartó történelmét öleli fel. Az ENNATEUCHUS úgy jött létre, hogy a Deuteronomisztikus Történeti Mű elbeszélését visszamenőleg a világ teremtéséig bővítették, vagyis a TETRATEUCHUS nem más, mint a Deuteronomisztikus Történeti Mű bevezetése. Ez a helyzet a kánoni forma kialakulásával változott meg, amikor a Második Törvénykönyv szoros összefüggésbe került a Pentateuchus-elbeszélés a Teremtés könyvétől a Számok könyvéig tartó részével, és elválasztották a Józsue, Bírák, Sámuel és a Királyok könyve összefüggésétől. Napjainkban ismét előtérbe került Pentateuchus kánoni formáját kialakító végső redak- ció kérdése, ill. az a probléma, hogy a Teremtés könyvétől a Királyok 2. könyvéig tartó könyvek sora eredetileg a HEXATEUCHUS vagy az ENNATEUCHUS összefüggésében álltak. Az egész problémakört és a körölötte folyó tudományos vitát jól körüljáija a T. RÖMER és K. Schmid szerkesztésében megjelent gyűjteményes kötet (Les demiéres redactions du Pentateuque, de l’Hexateuque et de VEnnéateuque, BETL 203, Leuven 2007), amelynek első értekezésében T. RÖMER összefoglalóan informál a kérdésről (La construction du Pentateuque, de l’Hexateuque et de VEnnéateuque: Investiagations préliminaires sur laformation des grands ensembles littéraires de la Bible hébraique, 9-34). 10 Az Pentateuchus egyes könyveinek szerkezetét és a hagyományegységek kimutatását részletesebben lásd Kratz, R. G., Die Komposition der erzählenden Bücher des Alten Testaments, 99-313; - Römer, Th., szerk., Introduction 'a VAnden Testament, Génévé 2004, (Ch. Uehlinger: Genese 1-11) 114-133, (A. de Pury: Genese 12-36) 134—156, (Ch. Uehlinger: Genese 37-50); 157-172, (J. D. Macchi: Exode) 173—185, (A. Schenker: Lévitique) 186—195, (Th. Römer: Nombres) 196—210, (M. Rose: Deutéronome) 211—227; — Zenger, E., Die Tora/der Pentateuch als Ganzes, in: Einleitung in das Alte Testament, E. Zenger, szerk., Stuttgart 2006\ 60-69. 11 A három törvénygyűjtemény összefoglaló ismertetését lásd Kratz, R. G., Die Komposition der erzählenden Bücher des Alten Testaments, 99—155. Részleteiben: Szövetség könyve: L. Schweinhorst-Schönberger, Das Bundesbuch, Ex 20,22—23,33, Studien zu seiner Entstehung und Theologie, BZAW 188, Berlin—New York 1990; Houtman, C., Das Bundesbuch. Ein Kommentar, Leiden 1997; Osumi, Y., Die Kompositionsgeschichte des Bundes. buches Ex 20-22b-23,33, OBO 105, Göttingen 1991; Szentség törvénye: Grünwaldt, K., Das Heiligkeitsgesetz Leviticus 17—26, BZAW 271, Berlin/New York 1999; Második Törvénykönyv: Preuss, H. D., Deuteronomium, EdF 164, Darmstadt 1982; Braulik, G., Das Buch Deuteronomium, in: Einleitung in das Alte Testament, E. Zenger, szerk., Stuttgart 2006‘, 136-155 (a szakirodalom bőséges ismertetésével). 208
