Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 1-2. szám - Beran Ferenc: A papok helyzete a mai világban
BERAN FERENC A papok helyzete a mai világban kegyelmeket kap. A lelkipásztor munkája során gyakran találkozik olyan emberekkel, akik megváltozott életállapotuk, betegségük, gyászuk miatt határhelyzetben vannak. Ezek az emberek megerősítést, biztatást, vigasztalást várnak az Isten emberétől. A papi öltözet, a Szentírás érintése, a kereszt, az áldás, mint jel megerősítő lehet számukra. De nemcsak a határhelyzetekben lehet a pap jel szerepe hatással az emberekre, hanem a hétköznapi életben is. Sokan vannak, akik a vallásról és a kinyilatkoztatásról keveset tudnak, de a lelkűkbe vésett „istenképiség” miatt vágyódnak a több, a nemesebb felé. A pap jelenléte, ezt a reményt jelentheti számukra. Nagyon meggyőző módon ír erről a jel szerepről Graham Greene a „Hatalom és dicsőség" című művében. A regény szerint a mexikói egyházüldözés idején, az egyik hegyi vidéken a papság nagy részét megölték, a többi pedig elmenekült onnan. Egy pap merte csak vállalni a kockázatot, hogy a hegyekben bujkálva a hívő nép között marad. Ez a pap hűségével jellé vált az ott élő emberek számára. Ezt felismerték a hatóságok és mindent megtettek azért, hogy ezt a papot kézre kerítsék és megöljék. A célt az elfogásra kijelölt, papságellenes plakátokat néző hadnagy fogalmazza meg: „El fog jönni az a nap, amikor rég elfelejtették azt, hogy valaha Egyház is volt.”11 Az emberileg törékeny pap így vértanúvá válik. A pap egyszerű, mégis mély hivatástudata még az ellenfelei számára is jel értékkel bírtak. 3. ÉRTÉKEK ŐRZÉSE, TOVÁBBADÁSA Ahogyan a bevezetőben jeleztük, egy változó világban élünk, amely úgy gondolja, hogy a gazdasági fejlődés megoldja az emberiség problémáit. Az Egyház társadalmi tanítása azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az igazi fejlődéshez a gazdasági növekedésen túlmenően erkölcsi értékekben való gazdagodásra is szükség van. VI. PÁL PÁPA Populorum progressio kezdetű enciklikájában ezt iga: „Az a fejlődés, amiről itt szó lesz, nem szorítkozik a puszta gazdasági növekedésre. Hiszen a fejlődésnek, hogy valóságosnak legyen mondható, mindent átfogónak kell lennie, olyannak, amely a teljes ember növekedését biztosítja.”12 Húsz évvel később II. JÁNOS PÁL PÁPA pedig elismeri, hogy a várt fejlődés, pontosan az erkölcsi alapok hiánya miatt, nem következett be.13 Problémát jelentett az emberi jogok korlátozása: vallási, faji, politikai diszkrimináció, írástudatlanság. Ezt a gondolatot viszi tovább az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, amikor leszögezi, hogy a gazdasági hatékonyság és az erkölcs elválaszthatatlan egymástól.14 Egy másik helyen pedig bemutatja azokat az értékeket, amelyek a társadalmi élet erkölcsi pillérei. Ezek az emberi méltóság tiszteletben tartása, az igazság ismeretére való törekvés, az igazság megvalósítása, és a szeretet útja.15 Az előbbiek alapján joggal mondhatjuk, hogy a papság egyik legfontosabb feladata éppen az értékek őrzése. Ennek kimondása azonban sokakban ellenérzést válthat ki. Az Egyházat mindig konzervativizmussal vádolták, az értékek őrzésének hangsúlyozása a múltba való megmerevedésnek a gyanúját erősítheti az emberekben. Különösen maVö. Graham Greene, Hatalom és dicsőség, Szent István Társulat, Budapest, 1984. 61. old. 12 VI. PÁL pápa, Populorum progressio kezdetű enciklikája, 14. 13 II. JÁNOS PÁL PÁPA, Sollicitudo rei sociális kezdetű enciklikája, í 1kk. Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma 332. 15 Uo. 179-208. 16 TEOLÓGIA 2007/1-2
