Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 1-2. szám - Beran Ferenc: A papok helyzete a mai világban
A papok helyzete a mai világban BERAN FERENC napság, amikor a technikai szemléletmód miatt a régi nem értéknek, hanem elavultnak számít. Mit mondhatunk ezekre a kritikákra? Az életnek valóban vannak olyan területei, ahol az új felülmúlja a régit. Ilyenek például a technika által előállított értékek. Ahogy a bevezetőben említettük, ezen a téren valóban fejlődés látható. De felfogásunk szerint vannak olyan társadalmi értékek, amelyek az ember lényegéből származnak, és emiatt változatlanok. A hétköznapi életben ilyenek például a bizalom, a hűség, az adott szó hitele. Ezek megóvása nem konzervativizmust, hanem a szó legnemesebb értelmében „védelmet” jelent, mégpedig aktív védelmet, ami nem azt jelenti, hogy mereven ragaszkodik egy régi értékhez, hanem bemutatja, hogy az ma is aktuális, az embereknek ma is szüksége van rájuk. Az értékek megőrzésére vonatkozóan példa lehet a szegények melletti elkötelezettség elve, amely Jézus evangéliumának egyik alapgondolata (vö. Lk 4,18). Az utóbbi évtizedekben gyakran lehetett hallani, hogy a szegényekkel való törődés nem az Egyház, hanem az állam feladata, sőt voltak olyan nézetek is, ami szerint a megtermelt javak bősége mindenkorra megoldja a szegénység problémáját. Ma úgy tűnik, hogy a termelékenység növekedése nem oldja meg a szegénység problémát, sőt az emberiség létszámának növekedése miatt egyre több a szegény ember. Látható, hogy az egyház vezetői helyesen döntöttek, amikor a kereszténység egyik legfontosabb társadalmi feladatának a szegények melletti elkötelezettséget jelölik meg.16 ÖSSZEFOGLALÁS A papságnak a mai világban betöltött helyét, küldetését összefoglalva megállapíthatjuk: bár a világ elfogadja a pap jelenlétét a társadalomban, azonban gyakran nem azt a természetfeletti eredetű megszentelő tevékenységet várja, amelyre a küldetése szól, hanem inkább szolgáltatást igényel tőle. A papnak ezért Jézus örömhíréből merítve, önmagát odaajándékozó szeretettel kell fordulnia az emberek felé, vállalnia kell a természetfeletti küldetéséből fakadó jel szerepet, és képviselni kell az ember lényegéből származó örök értékeket. Hinnünk kell abban, hogy a sokféle eszmétől befolyásolt, de a szívében isten- képiséget hordozó ember képes arra, hogy a papsápnak ezt az isteni küldetését felismerje és elfogadja. Felhasználható bibliográfia: Egyházi megnyilatkozások: A. II. Vatikáni Zsinat „Presbyterorum ordinis” kezdetű határozata a papi szolgálatról és életről in: A II. Vatikáni Zsinat tanítása, Szent István Társulat, 1975. A II. Vatikáni Zsinat „Lumengentium” kezdetű konstituciója az Egyházról, in: A II. Vatikáni Zsinat tanítása, Szent István Társulat, 1975. VI. PÁL pápa, „Sacerdotalis caelibatus” kezdetű enciklikája (1967). VI. PÁL pápa, „Evangelii nuntiandi” kezdetű apostoli buzdítása (1975) in: A II. Vatikáni Zsinat tanítása, Szent István Társulat, Budapest, 1975. 16 Vö. Arno Anzenbacher, Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001. 212. old. TEOLÓGIA 2007/1-2 17
