Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei
A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei KRANITZ MIHÁLY zasságkötésen vagy temetésen, kivéve, ha ott előreláthatólag valami helytelen vagy botrányos dolog történne.13 XI. Piusz pápa (1922—1939), jóllehet elítélte az ökumenikus mozgalompanchristia- nismusnak nevezett irányát, mégis pápasága alatt jött létre 1920—1926 között az anglikánokkal való nem hivatalos találkozó, a híres „Malines-i megbeszélések” (Conversations de Malines), ahol katolikus és anglikán teológusok és történészek tanácskoztak.14 1925-ben indult el a lelki ökumenizmus sajátos kezdeményezése, Dom Lambert Beauduin (1873—1960)15 bencés közössége (először Amay-Sur-Meuse-ben, majd 1939- től a belgiumi Chevetogne-ban), melynek célkitűzése a keleti és a nyugati egyház közti szakadás megszüntetése volt. 1926-ban alapították az Irénikon folyóiratot, mely azóta is az ökumenikus párbeszéd jelentős fóruma. 1935-ben Paul Couturier (1881—1953)16 lyoni egyházmegyés pap adott új lendületet a Paul Wattson által 1908-ban javasolt egyetemes imahétnek, és egész életét az egységkeresésnek szentelte. Az általa szervezett interkonfesszionális találkozók vezettek el az ökumenikus szellemű Croupe des Dombes megalakuláshoz (1937).17 Az ökumenizmus értékelésében a döntő fordulatot a II. Vatikáni Zsinat hozta meg, és azon belül is az Unitatis redintegratio (1964. november 21.), az ökumenizmusról szóló határozat. Már 1960. július 5-én a zsinatot előkészítő időben XXIII. János pápa a Superno Dei nutu motu proprióval létrehozta a Keresztény Egység Titkárságát, melynek feladata a Szentszék és a zsinatra meghívott nem katolikus megfigyelők együttműködésének kidolgozása volt. Elnöke Augustin Bea bíboros (1881—1968) lett, akinek nagy szerepe volt a zsinati határozat szövegének kidolgozásában, titkára pedig Johannes Willebrands. Az Ad Petri cathedram kezdetű enciklika (1959. június 29.) szerint a zsinat célja „barátságos meghívás lesz azok részére, akik az Apostoli Szentszéktől elváltán élnek, hogy keressék és találják meg az egységet, amelyért Krisztus olyan bensőségesen kö- nyörgött mennyei Atyjához”. VI. Pál pápa már első enciklikájában (Ecclesiam suam, 1963) megfogalmazta, hogy a „közösség, mely tudatában van, hogy ő Krisztus egyháza és szükségszerűen a párbeszéd állapotában él, tagjaival és a világgal”.18 A hivatalos megnyílás az ökumenizmus irányába négy nagy zsinati szövegnek, a Lumen gentium (1964) és a Dei Verbum (1965) konstitúcióknak, az Unitatis redintegratio (1964) határozatnak és a Dignitatis humanae (1965) nyilatkozatnak köszönhető. 13 Can. 1258 § 1. Haud licitum est fidelibus quovis modo active assistere seu partem habere in sacris acatholico- rum. § 2. Tolerari potest praesentia passiva seu mere materialis, civilis officii vel honoris causa, ob gravem rationem ab Episcopo in casu dubii probandam, in acatholicorum funeribus, nuptiis similibusque sollemniis, dummodo perversionis et scandali periculum absit. Vö. http://www.intratext.eom/X/LAT0813.htm (a kutatás ideje: 2007. október 14.). Az 1983-as Egyházi Törvénykönyv már nem tartalmaz hasonló megállapítást, de tilos a katolikus papoknak az Eucharisztiát a Katolikus Egyházzal teljes közösségben nem lévő egyházak papjaival koncelebrálniuk. Vö. 908. kán., in: Az Egyházi Törvénykönyv, Szent István Társulat, Budapest, 19973. 14 Ezeket a megbeszéléseket Malines érseke, Désiré Mercier bíboros (1851-1926) szervezte. Életéről és művéről lásd: Dom Lambert Beauduin le moine de l’Union in Unité des Chrétiens, n. 29, Janvier 1978. 16 Couturier gondolatait foglalja össze: Villain, M., Oecuménisme spirituel. Les éerits de Vabbé Paul Couturier, Cas- terman, Toumai 1963. 17 A Dombes-i ökumenikus csoport működése a teológiai kutatásra, a párbeszédre és az imádságra épül. Vö. Groupe des Dombes, Pour la communion des Eglises. L’apport du Croupe des Dombes (Í937—Í987), Centurion, Paris 1987; UŐ., Pour la conversion des Eglises. Identité et chagement dans la dynamique de communion, Centurion, ig Paris 1991. Paul VI., Ecclesiam suam, Lettre Encyclique du 6 Aoüt 1964, Discours du papé et chronique romaine, No. 147-148., Sept. 1964, 9. 139
