Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei
KRANITZ MIHÁLY A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei Bár a Katolikus Egyház nem tagja az Egyházak Világtanácsának, mégis részt vesz a teológiai párbeszédben az 1965 óta fennálló közös munkacsoportban. Ez a Vegyes Bizottság pusztán konzultatív szervezet, nincs saját jogköre, 17 tagból és 2 moderátorból áll. A csoport a jelen körülmények között igyekszik a látható egység keresését és a közös tanúságtételt, éppen az együttműködés által, előmozdítani. A Vegyes Bizottság tevékenysége során kiemelkedő esemény volt 1991-ben Emilio Castro és 1995-ben Konrad Raiser főtitkárok római látogatása. 1968-tól a Katolikus Egyház tizenkét taggal tevékenyen jelen van a Faith and Order szervezetben. A Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács időnként ökumenikus direktóriumot ad ki, mely egyaránt tájékoztatja a katolikusokat és nem katolikusokat az egyháznak az ökumenizmust érintő gyakorlati szempontjairól (1967, 1970, 1993).19 A Katolikus Egyház elkötelezettségét mutatja II. János Pál pápa Ut unum sint enciklikája (1995), mely megerősíti az ökumenikus irányultságot. Ezt egészíti ki a „Pasztorális munkára való felkészítés ökumenikus szempontjai” (1995) című pápai megnyilatkozás.20 Szintén kiemelkedő jelentőségű a Római Katolikus Egyház és a Lutheránus Világ- szövetség által jóváhagyott ökumenikus dokumentum: „A megigazulásról szóló lutheránus-katolikus Közös Nyilatkozat” (Gemeinsame Erklärung).2' Aláírására mindkét fél felelős egyházi vezetősége részéről 1999. október 31-én (a reformáció emléknapja) került sor Augsburgban, az 1530-as vallásbéke és a Confessio Augustana városában. Ez a szöveg összefoglalja a több mint harminc éve folyó lutheránus-katolikus párbeszédnek a meg- igazulás kérdésében elért eredményeit. A két fél között fennálló tanításbeli különbségek nem gördítenek akadályt a megigazulásra vonatkozó alapvető hitbeli egyetértés útjába, mert a teológiai gondolkodás vagy már meghaladottnak tekinti ezeket a különbségeket, vagy az egyházi tanítás teljesebb összefüggésében összeegyeztethetőnek látja őket.22 4. AZ EURÓPAI KERESZTÉNYEK EURÓPÁÉRT Az európai keresztények növekvő összefogását jelezte, hogy az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) 1989. május 15—21-én Bázelben megszervezték az első európai ökumenikus találkozót, „Béke és igazságosság” címmel, melyet 1997. június 23—29-én Grazban a második európai ökumenikus találkozó követett, „A kiengesztelődés Isten ajándéka és egy új élet forrása” mottóval.23 A grazi összejövetel eredményeként már 1999 augusztusában nyilvánosságra hozták, hogy 2001 húsvétján megjelentetik a „Charta Oecumenica”-t, amely meghatározza az egyházak közös cselekvésének ökumenikus szempontjait. A Charta Oecumenica megszületésével (Strasbourg, 2001. április 22.) az európai egyházak egy lehetséges választ adtak többek között a missziók előtt álló kihívásokra is. 19 A legutóbbi a II. Ökumenikus Direktórium (1993), SZÍT, Budapest 1996. 20 Pontifical Council for Promoting Christian Unity, Directory for the Application of Principles and Norms on Ecumenism. Vo. http://www.vatican.va/roman_curia/pontifical_council/chrstuni/subindex/index_general- docs.htm (a kutatás ideje: 2007. október 20.). Az evangélikus-római katolikus Közös Nyilatkozat és ünnepi aláírásának dokumentumai (ford. Hafenscher, K.—Krá- nitz, M.—Puskás, A,—Reuss, A.), Evangélikus Sajtóosztály—Szent István Társulat, Budapest 2000. 22 Kránitz, M., Az augsburgi Közös Nyilatkozat katolikus értékelése, in: Kultúra és közösség 2001. IV.—2002. I., 7—12. A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésről lásd: Reconciliation. Gift of God and Source of new Life. Documents from the Second European Ecumenical Assembly in Graz, Styria, Graz 1998. 140
